Ebben az esztendőben október 22-én, a nemzeti ünnep előestéjén emlékeztek meg Nagyváradon az 1956-os magyarországi forradalomról és szabadságharcról.
A megemlékezés a nagyváradi városházán kezdődött, ahol a Polgári esték rendezvénysorozat keretében író-olvasó találkozóra került sor. A Magyar Polgári Egyesület és a Várad folyóirat szerkesztősége szervezett találkozót Domonkos László íróval, valamint bemutatták Ivan Szerov A bőrönd titkai című kötetét is.
A városháza példásan felújított nagytermében Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, a rendezvény moderátora és szervezője köszöntötte a megjelenteket. Rövid bevezető beszédében az 1956-os forradalmat méltatta, kiemelve, hogy Erdélyben számos településen szerveződtek különböző csoportok a magyarországi forradalom hírére, köztük Nagyváradon is. Itt a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete néven alakult meg egy nagyobb csoport 12 – 15 éves fiúkból. A céljuk az volt, hogy segítsék az anyaországi forradalmat, egy szervezetet hozzanak létre, amely a kellő időben be tud avatkozni. Sokat gyűléseztek, néhány falfirkával üzentek a hatalomnak, valamint néhány röplapot is gyártottak, de ennél többet nem tudtak tenni. A kommunista hatalom hamar tudomást szerzett a szervezkedésről, megfigyelte a fiúkat, majd amikor betöltötték a 18. életévüket, 1960 őszén, egyszerre csaptak le a szervezet tagjaira. Összesen közel 550 év börtönre ítélték a fiúkat (58 személyt tartóztattak le, kb. 400 személyt hallgattak ki), de nem csak őket, hanem néhány tanárukat is. 3 és 25 év közötti börtönbüntetést kaptak az elítéltek, akik súlyos börtönévek és kényszermunkatáborok után 1964-ben szabadultak.
A bevezető után Domonkos László író, szerkesztő méltatta a magyarországi forradalmat, sok érdekes, ismeretlen adatot, történetet osztva meg a hallgatósággal. Ivan Szerov A bőrönd titkai című kötetét Baranyi Krisztina, a kötetet megjelentető IdőJel kiadó igazgatója ismertette meg a közönséggel. Mint elhangzott, a szovjet hírszerzési és állambiztonsági szolgálat, a KGB első vezetőjének emlékiratait két évtizeddel halála után, egykori dácsájában befalazva találták meg. Szerov az 1956-os forradalom alatt szinte végig Budapesten tartózkodott, október 25-én ő adatta ki a tűzparancsot a Kossuth téri tömegmészárlásra. Emlékiratai a második világháború sztálinista politikájának hátterét, a KGB működésének technikáit, a titkosszolgálati műveletek részleteit, a háború után megszállt országok, köztük Magyarország szovjet-kommunista meghódításának módszereit mutatják be.
Ezt követően a Várad folyóirat októberi számát Dénes László, a lap felelős szerkesztője mutatta be, majd Mátyási Attila, a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének egykori tagja szólt röviden.
A rendezvény végeztével a megemlékezők csatlakoztak a Szent László templom előtt gyülekezőkhöz. Itt a Rákóczi Szövetség jóvoltából fáklyákat osztottak ki a résztvevőknek. A fáklyás, magyar lobogós menet a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarára vonult, ahol elsőként a Váradi Dalnokok adták elő alkalomhoz illő műsorukat.
A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Mint elmondta „Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Rövidsége miatt hajlamosak vagyunk csak a tragikus leverettetésére emlékezni, pedig a valóság az, hogy éppenséggel tüneményes gyorsasággal – egyetlen hét alatt – kivívott győzelme miatt igazából történelmünk egyik legdicsőségesebb eseményének kell tekintenünk… Manapság gyakran esik szó értékeinkről, értékrendünkről. A politikai közbeszédben sajnálatos módon devalválódott az ún. európai vagy éppenséggel keresztény értékrend. Olyan elkoptatott hivatkozási alappá váltak, melyeknek hiányzik a tettekben megmutatkozó valóságfedezete. Szabadságharcosaink – köztük is elsősorban az egyetemi ifjúság és a legendás pesti srácok – kiontott vérükkel tették hitelessé a szabadságot, mint legfőbb értéket.”
A méltóságteljes megemlékezés koszorúzással és a Himnusz eléneklésével ért véget.
