Milyen „ivóvízzel” takarékoskodjunk?
„Az Észak-Nyugati Víz- és Csatornamű Rt. kéri az érmihályfalvi lakosságot, hogy a hirtelen melegre fordult időszakban, aki teheti, spóroljon az ivóvízzel. Lehetőség szerint ne használják locsolásra (ehhez használják saját vízforrásaikat). A város vízfogyasztása megduplázódott, a napi 600 m³-ről 1200 m³-re nőtt.
Ez oda vezethet, hogy rosszabb esetben vízkorlátozást kell bevezetni, amit a szolgáltató és vélhetően a fogyasztók is szeretnének elkerülni” – közölte május elején a borsi székhelyű vízmű a mihályfalvi „fogyasztókkal”.
Azért idézőjelben, mert ez a víz, amit a vízmű kínál drága pénzen, nemhogy fogyasztásra, de még tisztálkodásra sem alkalmas, mivel egyre többen panaszkodnak, és fordulnak orvoshoz bőrbántalmakkal, viszketegséggel, fejbőr kipattogzásával, egyéb gyulladásokkal.
A megkétszereződött vízfogyasztás pedig minden bizonnyal onnan ered, hogy az iszapos akármit száz liter számra kell kiengedni a vezetékekből, hogy helyette legalább valami kávészerű löttyöt nyerhessen a fogyasztó.
A februári tanácsülésen a városháza csapjából engedtek ki a fenti képhez (ma készült a Forráskút utcán) fogható „minőségi ivóvizet”, amelyet Pap Sándor, a Néppárt frakció elnöke kínált fogyasztásra először Nyakó József polgármesternek, aki az Észak-Nyugati Településközi Fejlesztési Egyesület (ADI-NV) elnöke is egyben, és mely egyesület keretében létrejött az Észak-Nyugati Víz- és Csatornamű Rt., majd körbekínálta vele az RMDSZ-frakció tanácsosait is, de senki „nem volt szomjas”. Vagy ha igen, az előttük lévő ásványvizet fogyasztották, mire a lakosság, ha nem akar betegséget szerezni, még egy vízdíjnyi összeget (sőt többet) fizet ki havonta, főleg ha tisztálkodásra vagy csecsemőfürdetésre vásárolja az öt-hat literes palackozott vizet.
A fenti felszólítás annak a karácsonyi üdvözletnek a pimaszságát súrolja, amellyel a vízmű kellemes karácsonyi ünnepeket kívánt a lakosságnak (mindenkinek ott volt a postaládájában), amikor az ünnep hetében is vizeletszínű „valami” folyt a csapokból.
„Érdekességként” jegyzem meg, hogy a polgármesteri hivatal szomszédságában lakó egyik idős néni panaszolta a napokban, hogy eldugult a konyhai csapjának a szűrőfeje. A kiszerelés után derült ki, hogy egy szétázott giliszta volt a „bűnös”…
Nem krokodil, mint ahogyan a helyi vízmű vezetője gúnyolódott pár éve a fogyasztókkal, hanem giliszta…
Sütő Éva
