Gyomnövénynek hitt csodaszereink: a kövér porcsin
A vadon termő növényekről szóló írásainknak lesz mindig egy kis túlélő filingje. S ez nem véletlen, hiszen a legtöbb felnőtt és gyermek nem ismeri fel a leggyakoribb fáinkat, gyom- és gyógynövényeinket, vadon élő állatainkat. Szinte egyáltalán nem tudják mi ehető és mi nem a vadon élő növények közül, mit mire lehet felhasználni.
Sajnos megszakadt az előző generációk – ilyen jellegű – évezredek óta belénk vésődött tudásanyagának átadása. Pedig ez a tudásanyag bizonyos helyzetekben akár életünket mentheti meg. Ilyenekre két pizza rendelés között kevesen gondolnak, itt a Földnek ezen az úgynevezett „civilizáltabb” fertályán. Én fontosnak tartom, hogy minél több ember ismerje meg a természetközeli életmód alapvető elemeit. S ennek egyik legfontosabb pillére a pontos növényismeret. Ez az alapja annak, hogy tisztában jöjjünk azzal, hogy a növények táplálékként, illetve gyógykészítményként hatással lehetnek a szervezetünkre.
Katasztrófa helyzetben életmentő lehet, ha rendelkezünk a túléléshez szükséges tudással.
Az, az ősi tudás, amivel egy régebben élt egyszerű földműves ember is rendelkezett biztosította a biodiverzitást, a biológiai sokféleséget. Egyrészt óvták, és nem mérgezték a földet, a mezőt, az erdőt, ami a megélhetésüket biztosította, másrészt táplálkozásukra is a színesség volt jellemző. Hiszen elődeink nem csak 20-30 növényfajt fogyasztottak, mint mi itt a XXI. században, hanem nagyon sokfélét. Sokféle fajt és fajtát termesztettek, és sokfélét gyűjtögettek. Mert apáról fiúra átadódott a növények ismeretének, felhasználásának a tudása. Ezt, az eltűnt tudást próbálják pótolni az egészségportálon megjelenő írásaim. Leginkább olyan növényekről fogok írni, amelyeket az udvarunkban, parkokban, réteken, közeli erdőkben könnyedén megtalálhatunk, és idáig fel sem merült bennünk, hogy belőlük ízletes, tápláló ételeket készítsünk.
Hazánkban kevéssé ismert, hogy nemesített, termesztett változata is létezik. A termesztett változat (Portulaca oleracea var. Sativa) szára a talajon nem szétterül, hanem felemelkedik. Vetőmagja inkább csak külföldről szerezhető be. Igénye megegyezik vad rokonáéval. Tenyészideje rövid, vágásérettségét a vetéstől számított három hét alatt éri el. A levágott hajtások helyén napok alatt ismét kihajtanak az újak. Két vágás után már újabb vetés javasolt, ugyanis a levelek mérete az új hajtásokon egyre kisebb lesz. De ez igaz, a vadon termő változatra is.
Nem ehető rokonuk a porcsinrózsa, más néven kukacvirág (Portulaca grandiflora) kedvelt dísznövény. A kövér porcsin sokrétűen felhasználható, mert ehető és egyben gyógynövény is. Sőt, sebgyógyító, regeneráló, hidratáló hatása következtében kipréselt levét natúrkozmetikai készítményekben is használhatjuk. A kövér porcsin omega-3 zsírsavakban gazdag növényünk. A kutatások szerint az omega-3 zsírsavak csökkentik a triglicerid szintet, a vérnyomást és az érelmeszesedést.
A vér koleszterin- és cukorszintjére kifejtett hatásával védik az ereket. A porcsin magas C- és E-vitamin, valamint béta-karotin tartalmának köszönhetően erősíti az immunrendszerünket, lassítja az öregedés folyamatát. Reumás megbetegedések kezelésére is használhatjuk, mind belsőleg, mind külsőleg pakolásként. Pakolásnak össze kell törni a friss növény szárát és leveleit. A zúzott növényi részt tegyük vászonruhába, és azt helyezzük a sérült testrészre.
Antibiotikus, antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatása miatt használhatjuk viszkető bőrgyulladások, csalánkiütések, kisebb égési sebek, ekcéma gyógyítására is. Felfázásos eredetű húgyúti gyulladások kezelésére is alkalmazhatjuk.
(Forrás: drgulyas.hu)
