Katasztrofális következményei lehetnek az afrikai sertéspestis terjedésének
Katasztrofális következményei lehetnek a romániai sertéshúsipar számára az afrikai sertéspestis terjedésének, amely miatt máris több mint 60 ezer példányt pusztítottak el a hatóságok. A gazdák elégedetlenek az állam kínálta kártérítéssel.
A hazai termelői kör képviselői szerint a teljes romániai sertéságazat jövőjét veszélyezteti az afrikai sertéspestis feltartóztathatatlannak tűnő terjedése. Bennfentesek úgy vélik, ha a hatóságok nem foganatosítanak szigorúbb óvintézkedéseket, és nem sikerül megakadályozni a kór országos szintűvé terebélyesedését, a jelenség nemzetbiztonsági kockázattá válhat. Ioan Ladoși, a romániai sertéshústermelők országos szövetségének elnöke szerint a helyzet azért aggasztó, mert kevesebb mint egy hónap alatt 72 százalékkal nőtt a gócpontok száma az országban. Ladoși az Economica.net portálnak úgy nyilatkozott, a kór megjelenésének első következménye várhatóan az lesz, hogy megemelkedik a sertéshús-behozatal, és megdrágul a disznóhús az országban, ami megduplázná, egymilliárd euróra emelné a romániai ágazat költségeit.
A sertéshústermelők máris beadványban fordultak a kormányhoz annak érdekében, hogy ne csak az állataikat feláldozó gazdák részesüljenek kártérítésben, hanem a hizlaldák tulajdonosai is. Ők járulékos veszteséget is elszenvednek, hiszen sokan bankhitelből indították útjára a farmot, ugyanakkor ha fel kell áldozniuk a teljes állományt, kidobhatják a drága pénzen vásárolt takarmányt is” – hívta fel a figyelmet Ladoși. Ennél is borúlátóbb Stanca Tudor, a sertéshúsipari munkáltatók szövetségének ügyvezetője, aki arra figyelmeztet: ha nem sikerül feltartóztatni a kórt, akkor a teljes állatállományt fel kell áldozni, ami Románia elszigetelődését vonná maga után. Az illetékes szerint csak idő kérdése, hogy a környező országok óvintézkedésként mikor fogják szigorítani a Romániából külföldre tartó áruszállítást. Felbecsülhetetlen gazdasági veszteségek veszélyére figyelmeztet a hazai élelmiszeripari munkáltatók szövetsége is arra az esetre, ha Románia adott esetben nem exportálhat több sertéshúst és húskészítményt az EU tagállamaiba. „Ha a hatóságok nem állítják meg a sertéspestist, az állomány legkevesebb 80 százaléka elpusztulhat. A kór terjedése esetén a nyakunkon marad, amit előállítunk, mert a romániai ágazat jó ideig nem léphet ki a nemzetközi piacra” – nyilatkozta Sorin Minea, a munkáltatói szövetség vezetője. Fokozott az elszigetelődés kockázata az egyik legnagyobb romániai húsipari vállalkozó, Radu Timiș szerint is, máris megfontolandó, hogy a sertéspestis jelentette probléma kezelését ne csak az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságra (ANSVSA), valamint a mezőgazdasági minisztériumra bízzák, hanem az egész koordinációt vegye át a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Ez előbb-utóbb nemzetbiztonsági kockázattá válik, úgyhogy magasabb szintű beavatkozás szükséges. Ha például a kényszervágásra küldött disznók száma ne adj’ isten eléri az egymilliót, azt kockáztatjuk, hogy az ország teljesen elszigetelődik, a turisták is elkerülnek majd minket” – magyarázta a CrisTim húsipari vállalkozás tulajdonosa. Románia egyébként közel kilencszer annyi disznóhúst importál, mint amennyit exportál: tavaly az országba 475 millió euró értékben hoztak be sertéshúst, miközben a kivitel mindössze 56 millió eurónyira rúgott. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) legfrissebb adatai szerint az országban már több mint 61 ezer házi sertést pusztítottak el a hatóságok az afrikai sertéspestis rohamos terjedésének megfékezése érdekében. Túlnyomó többségüket a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében, ahol sokkal agresszívebb a járvány, mint a partiumi megyékben.
A kór egy évvel ezelőtt, július végén jelent meg Romániában, amikor Szatmárnémeti szélén két háztáji gazdaságban fedeztek fel fertőzött disznókat. Az ország észak-nyugati térségében az ANSVSA szerint azóta lassan terjed, illetve stagnál a járvány: Szatmár, Bihar és Szilágy megyében eddig 14 településen 29 fertőző gócot azonosítottak, ahol 13 vaddisznót, valamint 175 házi sertést pusztítottak el. Leginkább Bihar megye érintett, ahol 21 háztáji gazdaságban jelent meg a betegség. Tulcea, Konstanca, Ialomița, Brăila és Galați megyében 84 településen jelent meg a kórokozó, a hatóságok pedig 518 fertőző gócot azonosítottak. A háztáji gazdaságokban 11 772 sertést, három – közöttük egy ipari méretű – sertésfarmon pedig további 49 647 állatot kellett elpusztítani és elégetni. A térségben 20 vaddisznóban is kimutatták a vírust.
Különben az ANSVSA azt követően tette közzé a járványról a hivatalos adatokat, hogy Cătălin Tolontan oknyomozó újságíró a járvány valós méreteinek eltitkolásával vádolta meg a hatóságokat. Állategészségügyi szakemberektől származó értesülései szerint a járvány már Moldva déli részére és Erdély csaknem egész területére kiterjedt, ami immár több mint százezer sertés feláldozását feltételezi. Az MTI által idézett Tolo.ro honlapon közölt írás szerint a több mint 4,4 millióra tehető romániai sertésállományból a háztáji gazdaságokban nevelt 1,4 millió sertést fenyegeti leginkább a kór. A járvány az utóbbi időben hetenként 18 kilométeres átlagsebességgel terjedt és az ANSVSA még mindig nem tiltotta be az állatvásárokat, amit Tolontan szerint már egy éve meg kellett volna tennie. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint az állam megtéríti az afrikai sertéspestis által a tenyésztőknek okozott kárt. A tárcavezető a Realitatea Tv-nek elmondta, a sertéspestisgócok felszámolása és az érintett farmok fertőtlenítése után újratelepítik a sertésállományt, és addig is kártérítést kapnak az érintett gazdák. A kártérítés összegét úgy számolják ki, hogy az elpusztított állat súlyát beszorozzák 6,12 lejjel kilogrammonként. Csakhogy a gazdák elégedetlenek az állam kínálta kártérítéssel, ami alacsonyabb a kilogrammonkénti 8–10 lejes piaci árnál. Az agrárminiszter szerint az egyetlen megoldás a betegség terjedésének megállítására az, ha szigorúan betartják az állategészségügyi előírásokat. Arról is tájékoztatott, hogy jelenleg húszezer ember dolgozik országszerte a gócok felszámolásán. A munkába a helyi hatóságokon és állatorvosokon kívül a csendőrséget, rendőrséget és a hadsereget is be kellett vonni, mert egyetlen góc felszámolása 45 személyt igényel.
Rostás Szabolcs / Krónika
