Biharban is felütötte a fejét a nyugat-nílusi láz
A Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság (DSP) közleménye szerint öt nyugat-nílusi lázzal fertőzött beteget azonosítottak Bihar megyében. Valamennyit a váradi klinika intenzív osztályán ápoltak, ápolnak, azonban egy 72 éves bályoki férfi már belehalt a fertőzésbe. A többiek állapotával kapcsolatosan az orvosoknak fenntartásaik vannak, köztük egy holland turistát illetően is. Az említetteken kívül további hármat a megyei kórházban kezelnek, kettő állapota súlyos – írja a közlemény.
A nyugat-nílusi láz egy fertőző megbetegedés, melyet először Ugandában, Afrikában írtak le 1937-ben. Ezt követően, a betegség terjedését figyelték meg a Közel-Keleten, Kelet-Európában, Nyugat-Ázsiában, és újabban az USA-ban. Az első amerikai eseteket New York-ban diagnosztizálták 1999-ben.
A fertőzés leggyakrabban szúnyogcsípés útján terjed. Amikor a szúnyog fertőzött madarat csíp meg (a vírus gazdái a madarak), a vírust továbbviheti más állatra vagy emberre. A vírus terjedése jellemzően kora tavasszal kezdődik, amikor a kifejlett szúnyogok megjelennek, és az esetek előfordulására az ősz beköszöntéig számíthatunk. Hazánkban a megbetegedéseket általában augusztus és október között regisztrálják. Magyarországi vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak. A fertőzés emberről emberre általában nem terjed.
Tünetek
A vírussal fertőzött egyének mintegy ötödénél (20%) jelentkeznek tünetek. Ezeket általában influenzaszerű tünetekként írják le, lázzal, hányással, hasmenéssel, fejfájással és izomfájdalommal, melyeket esetenként bőrkiütés és nyirokcsomó-megnagyobbodás kísérhet. Ezek a tünetek tipikusan néhány nap alatt elmúlnak, és hosszú távú egészségkárosító hatásuk nincs.
A fertőzöttek kevesebb, mint 1 százalékánál (150-ből legfeljebb egy esetben) a betegség súlyos formában zajlik a központi idegrendszert érintő fertőzés miatt. Ezeknél a betegeknél életveszélyes állapot, enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és/vagy meningitisz (az agy hártya gyulladása) léphet fel. A tünetek között jellemző a magas láz, nagymértékű izomgyengeség, tarkómerevség, zavartság, kóma, remegés, görcsök és ritkán bénulás. A betegség ilyen súlyos formáiban a halálozási arány 3–15% közé tehető, a szövődmény kockázata időseknél a legnagyobb. A gyengébb immun-védekezésű egyéneknél a súlyos tünetek kialakulásának esélye szintén magasabb.
Románia-szerte több százra tehető a megbetegedések száma, amelyet a lápos, mocsaras területek felületes karbantartása idézett elő, ugyanis a kötelező szúnyogirtásnak csak elvétve tesznek eleget a hatóságok – erősíti meg az utóbbi feltevést a Digi24 tévé.
Sütő Éva
