Közösen ülésezett Marosvásárhelyen az EMNT és az SZNT
Három év után ismét Marosvásárhelyen, ezúttal a Vártemplomban, tartotta együttes Küldöttgyűlését – október 27-én, szombaton – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács.
„Szabadságharcaink alighogy magunk mögött hagyott évfordulóit követően mondhatjuk: erdélyi székely és magyar hazafiakként a mi szabadságharcunk nem más, mint az önrendelkezésért folytatott küzdelem. A mi szabadságunk maga az autonómia. Enélkül nem lehetünk szabadok” – mondta köszöntőbeszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki felidézte az EMNT tavaly októberi határozatát: „Az EMNT a száz évvel ezelőtt megalakult Erdélyi Nemzeti Tanácsot történelmi elődjének tekinti, annak szellemével azonosul, értékrendjét magáénak vallja, a nemzetek békés együttélését alapvető értéknek tartva folytatni kívánja az akkor megkezdett harcot a belső önrendelkezés elve mentén, és a Székely Nemzeti Tanácshoz hasonlóan, ezennel meghirdeti a magyar nemzeti önrendelkezés évét.”
Tőkés László rámutatott: közeledik a románok gyulafehérvári népgyűlésének 1918. december 1-i centenáriuma, s ezzel szemben, ugyanazon év decemberének 22. napján megrendezett kolozsvári nemzetgyűlésre is emlékezünk, amikor is az Apáthy István vezette Magyar Nemzeti Tanács és a Sándor József által vezetett Székely Nemzeti Tanács egyesült egymással, és együttes erővel lépett fel a wilsoni elvek alapján meghirdetett nemzeti önrendelkezés érdekében. „Mostani összefogásunkkal az akkori Erdélyi Magyar Székely Nemzeti Tanács példáját követjük erdélyi magyar közösségünk autonómiájáért és Székelyföld területi autonómiájáért folytatott küzdelmünkben! A román egyesülés nagy bajnoka, Iuliu Maniu Gyulafehérváron kijelentette, hogy a román nép elnyomottból nem akar elnyomóvá válni. A kolozsvári nemzetgyűlés eszmeisége a megszólalásig hasonlít ehhez. Ezt a gondolatot, illetve a gyulafehérvári nyilatkozat ezen szellemiségét kérjük számon a mai Romániától. Mi, mai magyarok, az EMNT és az SZNT száz év után is következetesen ragaszkodunk autonómiánkhoz. Az agresszív magyarellenességre épülő román centenáriumi fesztivizmussal szemben a román–magyar párbeszéd legutóbbi, október 12-i, kolozsvári ülésén ezért is fogadtuk el azt a közös nyilatkozatot, mely népeink közös érdekeit figyelembe véve fejezi ki egyetértését magyarságunk kulturális és területi autonómiatörekvéseivel. Ehhez kívánjuk megszerezni minél több aláíró, a román többség és a demokratikusan gondolkodó román politikusok támogatását” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László emlékeztetett: a magyar és a székely nemzeti tanácsok századik évfordulójához társul az EMNT és az SZNT meg-, illetve újraalakulásának 15. évfordulója is. „Hol állunk most? Minő reményre jogosít fel bennünket a jelenlegi romániai helyzet? Önrendelkezésünk szánalmas fokmérője az a tényállás, hogy helyi önkormányzataink súlyos büntetések tilalma alatt még azt sem írhatják ki székházaik homlokzatára, hogy: ˂˂községháza˃˃ vagy ˂˂városháza˃˃. Zászlaink kitűzéséért nagy összegű pénzbüntetésekkel sújtanak bennünket. A nemzeti szocializmussal rokonítható nemzeti kommunizmus a Ceauşescu-korszakot idéző módon veti tilalom alá közösségi tulajdonainkat, egyházainkat és iskoláinkat. A titkosszolgálattal lepaktáló román igazságszolgáltatás az áldemokratikus legalizmus módszerével forgat ki jogainkból és javainkból” – hangsúlyozta Tőkés. A politikus kijelentette: az erdélyi magyar közösségnek elidegeníthetetlen demokratikus joga lenne dönteni településeik sorsáról, ingatlanairól, iskoláiról és egyetemeiről, de a rendszerváltás után harminc évvel ez még mindig vágyálomnak számít. „A romániai jogállamiságról szóló európai parlamenti vitában még csak említés sem történik minderről, pedig a romániai intézményes magyarellenesség éppen olyan mindennapi valóság, mint a korrupció vagy mint a hatalmi ágak összefonódása. Politikai foglyok ülnek börtönben, Romániában. A vádlott maga a magyar nemzet, a terrorizmussal igaztalanul megvádolt székelység. Az elítéltek viszont Beke István és Szőcs Zoltán. Ők a bűnbakok – nemzeti közösségünk megfélemlítésére. Esetük az ukrajnai magyarok szorongatott helyzetére emlékeztet” – mondta Tőkés, majd beszéde zárásaként megjegyezte: szükség volna a román–magyar viszony rendezésére, s erre a rendszerváltozás kezdete óta szorgalmazott országos szintű román–magyar kerekasztal, egy román–magyar társadalmi-politikai szerződés volna a legalkalmasabb. „Száz év után most sem mondhatunk többet és jobbat annál, hogy Trianonra a legjobb válasz: az autonómia. A gyulafehérvári határozatok értelmében Erdélyben biztosítsanak teljes szabadságot az összes együtt lakó nép számára” – mondta Tőkés László.
Izsák Balázs: „Székelyföldért megmozgatjuk Európát!”
„Egy olyan pillanatban szólítom meg Önöket, amikor mindannyian arra emlékezünk, hogy száz évvel ezelőtt Ugron Gábor, Paál Árpád, Urmánczy Nándor, Zilahi Sebess Dénes és Jancsó Benedek Gróf Bethlen István kérésére megalapították a Székely Nemzeti Tanácsot. Az akkor megalapított Székely Nemzeti Tanács bízott a Wilson elnök által meghirdetett önrendelkezési elvben. Ma élő utódaik sajnos tudják, hogy ez az elv az I. világháború végén a győztes hatalmak szerint a magyar nemzetre nem vonatkozott” – kezdte köszöntőjét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
„Az elmúlt száz évben átalakult a világ. A mai kor valóságának megfelelően a székelyek szabadságtörekvése Székelyföld területi autonómiájában ölt testet. 2013. március 10-én, a Székely Szabadság Napján több tízezer ember gyűlt össze a Postaréten, és onnan a főtérre vonult Székelyföld területi autonómiáját követelve. Ezen a napon vált újra nyilvánvalóvá, hogy lehet, szabad jogkövetelő tüntetést szervezni, félelem nélkül kivonulni az utcára, és felmutatni a közösségi akaratot itt, Marosvásárhelyen. Ez a nap a félelem szertefoszlásának, megszűnésének napja volt, s ez alapozta meg a Székelyek Nagy Menetelésének sikerét is. Egy olyan pillanatban szólok Önökhöz, amikor mindannyian az Európai Unió Luxemburgi Bíróságára figyelünk, és várjuk, hogy megszülessen a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott polgári kezdeményezés ügyében az ítélet. Egy ötéves küzdelem lezárása lesz ez a perc. Fel vagyunk készülve az egymillió aláírás összegyűjtésére” – jelentette ki az SZNT elnöke, majd hozzátette: bár vannak, akik kételkednek a székelység erejében, bizton állítható, hogy képesek túlszárnyalni a Nagy Menetelés hatását. „Amire készülünk, aminek az eszközei a kezünkben vannak, az az esemény, amelyet egyetlen mondatban így fogalmaztunk meg: Székelyföldért megmozgatjuk Európát! Egy olyan pillanatban vagyunk, amikor Székelyföld Autonómiájának Napjára készülünk. Délelőtt templomainkban közösen imádkozzunk Székelyföld autonómiájáért, délután pedig világítsuk ki őrtüzekkel, lármafákkal, fáklyákkal, gyertyákkal egész Székelyföldet. Legyen a holnapi nap az, amikor mindannyian elgondolkodhatunk azon, hogy kultúrát, hagyományt megtartani hit nélkül nem lehet. Tegyük láthatóvá a székely hazát, szülőföldünket, amelyet sem beolvasztani, sem feldarabolni nem hagyunk” – zárta beszédét Izsák Balázs.
Szili Katalin: „Az autonómia nem válhat a pártpolitikai küzdelmek áldozatává!”
Az ünnepi együttes Küldöttgyűlés meghívottjaként jelen volt és felszólalt Szili Katalin, autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott is, aki elmondta: mindig érdemes időt és energiát fordítani arra, hogy azokra emlékezzünk, akik az elmúlt évszázadok során életükkel fizettek azért, hogy megőrizzék identitásukat, kultúrájukat és anyanyelvüket. A politikus átadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét, majd kijelentette: az erdélyi magyarság száz évvel ezelőtt ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy megkapja az őt megillető önrendelkezést, ez a szándék azonban azóta is folyamatos elutasításra talál.
„Ilyen körülmények között jogos a kérdés, hogy miben reménykedhetünk? Az mindenképp bizakodásra adhat okot, hogy idén januárban egy olyan megállapodás jöhetett létre a három erdélyi magyar párt között, melynek eredménye az autonómiatörekvések támogatásának közös kinyilvánítása” – mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott kijelentette: Magyarország kormánya is támogatja a székelység önrendelkezési igényét, hiszen az ott élő közösségek nem akarnak mást, csak azt, ami Európa számos más területén már régtől fogva megengedett. „Párbeszédre van szükség románok és magyarok között, az autonómia pedig nem válhat a pártpolitikai küzdelmek áldozatává. Hisszük és valljuk, hogy nem Budapesten kell eldönteni, hogy mi történjen a Székelyföldön, hanem az itteni közösségnek kell kialkudnia önmagával azt a tartalmat, ami az elkövetkező száz évben is megtartója lesz az itt élőknek. A mi felelősségünk egyértelmű és közös: Székelyföldön és Erdélyben száz év múltán is legyen magyar szó” – zárta felszólalását Szili Katalin.
Szilágyi Zsolt: „Erdélyben és a Székelyföldön az autonómia népakarat!”
„A romániai forradalom idején mindannyiunk szívében ott volt a szabadság és az önrendelkezés iránti vágy. Azóta tudjuk: számunkra az autonómia a normalitást és a teljes értékű életet jelenti. Az erdélyi magyar politikában újra és újra fel kell mutatnunk közösségünk erejét, s mára már sikerként számolhatunk be arról, hogy a világ minden pontján tudnak követeléseinkről, s arról, hogy a székelyek békés, demokratikus eszközökkel, kitartóan küzdenek önrendelkezésükért” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
„Jelenlegi helyzetünkben egyértelmű eredmény, hogy sikerült napirenden tartanunk az autonómiáról folyó diskurzust, a Néppárt pedig megalakulásától kezdve azon munkálkodik, hogy az EMNT és az SZNT célkitűzéseit politikai programként is megjelenítse. Mi soha nem fogunk letérni a hét évvel ezelőtt megkezdett útról, s a napi politika színterén is azon vagyunk, hogy magasra emeljük a zászlót, melyre közös célkitűzéseinket írtuk” – mondta a politikus. Szilágyi hozzátette: a januári közös, hárompárti autonómianyilatkozat mérföldkőnek számít, s ékes bizonyítéka annak, hogy Erdélyben és a Székelyföldön az autonómia népakarat. „Nincs okunk arra, hogy csak egy pillanatra is feladjuk küzdelmünket. Az anyaországban olyan kormányzat van, mely támogatja közös célkitűzéseinket, s ahogy azt a legutóbbi, kolozsvári román—magyar konferencia, s az ott aláírt közös nyilatkozat is bizonyítja, van józan román hang, mely hajlandó a párbeszédre. Fáradhatatlanul kell dolgoznunk azért, hogy a kívánt önrendelkezést minél hamarabb elérjük, s élhető jövőt biztosítsunk az utánunk következő generációknak is” – zárta beszédét Szilágyi Zsolt.
Mezei János: „Szabadságunkról, javainkról és értékeinkről nem mondunk le!”
„Száz év alatt nemzeti- és természeti kincseinket kisajátították, szabad anyanyelvhasználatunkat pedig számos módon korlátozták. Eljött tehát az eddig és ne tovább pillanata” – kezdte felszólalását Mezei János, a Magyar Polgári Párt választmányi elnöke.
A politikus hangsúlyozta: az erdélyi magyar közösség folyamatos megfélemlítési akcióknak van kitéve, melyeknek – ha nincs ezekkel szemben cselekvő erő – beláthatatlan következményei lehetnek. „Ha valaki a következő száz évünket is hasonló körülmények között látja elképzelhetőnek, az méltó az ítéletre. Az elmúlt száz évben már számtalanszor bizonyítottuk a román állam melletti lojalitásunkat, de jeleztük azt is, hogy szabadságunkról, javainkról és értékeinkről nem mondunk le, sőt, azokat minden bennünket ért agresszió ellenére is megtartjuk. Ennek szellemében kell minden nap dolgoznunk. Éljen a székely szabadság, éljen az önrendelkezés!” – zárta beszédét Mezei János.
Küldöttgyűlési munka: határozatokat fogadott el a két szervezet
A köszöntőbeszédek után a jelenlévő küldöttek elfogadták az SZNT centenáriumi nyilatkozatát, az Erdélyi Nemzeti Tanács megalakulásának száz éves évfordulójára született ünnepi nyilatkozatot, az SZNT álláspontját a Törvényhozási Tanács 123/2018.02.23. számú véleményezéséről, valamint határozatot fogadtak el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. A küldöttek – egyebek mellett – határozatban kérték az elítélt politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán, szabadon bocsátását is. Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, a Székelyföld autonómia-statútumtervezetének kidolgozóját, aki egészségügyi okok miatt nem tudott jelen lenni a díjátadón. Az együttes Küldöttgyűlés végén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT, az SZNT és a Néppárt idén májusban közös aláírásgyűjtésbe kezdett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megmentése érdekében, az összegyűlt közel tizenötezer kézjegyet pedig a jövő héten – a tiltakozó petícióval együtt – eljuttatják a tanügyminiszterhez és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárnak is.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
