Szent László-szobor és a nagyváradi városnap időpontjának megváltoztatása: civil- és egyházi vezetők támogatását várja a Néppárt
Sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke, Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi szervezetének elnöke, Habinyák István, a Néppárt nagyváradi szervezetének elnökségi tagja és Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke.
„Két jelképesnek mondható, de a jelképiségükön túlmutató üggyel kell foglalkoznunk, melyeket lassan két évtizede igyekszünk napirenden tartani: továbbra is a nagyváradi magyarság jogos igénye, hogy Szent László királyunknak lovasszobrot állíthassunk a város főterén, s ugyanígy időszerű a városnap időpontjának megváltoztatása is úgy, hogy a nagyváradi magyarság számára is legyen ok az ünneplésre” – kezdte hozzászólását Csomortányi István. A politikus hozzátette: mindkét ügyben egységes magyar fellépésre van szükség, ezért a jövőhét folyamán felhívással fordulnak a nagyváradi magyar civil szervezetek és a történelmi egyházak vezetőihez, hogy azok aláírásukkal is támogassák a kezdeményezéseket. „Közösen, kitartó munkával eredményeket érhetünk el, de ehhez nagyon fontos, hogy egyértelműen és együtt fogalmazzuk meg kéréseinket” – hangsúlyozta Csomortányi, aki emlékeztetett: a nagyváradi magyarság százötven éves álma a városalapító királynak lovasszobrot állíttatni. „Azért különösen aktuális ma erről beszélnünk, mert a főtér felújítását követően, engedve több román egyházi szervezet kérelmének, a városvezetés új szobrok felállítására készül a Szent László téren. Úgy gondoljuk, hogy a város tisztességes adófizetőiként jogos követelésünk, hogy a történelmi hűség és az arányosság jegyében, Szent Lászlónak is álljon lovasszobra a főtéren” – hangsúlyozta Csomortányi. A Néppárt Bihar megyei elnöke elmondta: a leendő szobornak megfelelő helye lenne a Szent László-templom Sebes-Körös-felőli oldalán, a Polgármesteri Hivatal előtt. „Fontos, hogy méltó helyet találjunk a szobornak, s nem tudjuk elfogadni, hogy azt alkalomadtán a nagyváradi várban, mindenkitől elrejtve helyezzék el, s úgy gondoljuk, a felállítás költségeit a városvezetésnek kellene állnia. Néhány éve nyolcezer aláírást gyűjtöttek össze civilek és a Néppárt önkéntesei azért, hogy a nagyváradiak e régi álma megvalósuljon. Felháborító, hogy mind a mai napig nem történt előrelépés ebben az ügyben” – mondta Csomortányi István, majd hozzátette: bíznak benne, hogy a civil- és egyházi vezetők is támogatni fogják a kezdeményezést, s megfelelő összefogással méltó emléket állíthatnak Szent László királynak. Moldován Gellért Lajos leszögezte: a Néppárt nagyváradi szervezete maximálisan támogatja a kezdeményezést, s még ebben a hónapban szeretnék a városvezetés elé terjeszteni mindkét – a szoborra és a városnap időpontjának megváltoztatására vonatkozó – kezdeményezést.
Közös ünneplésre okot adó városnapot kell találni
„A városnap egy olyan történelmi eseményre kell emlékeztessen minden nagyváradi polgárt, melyet bárki – nemzeti hovatartozástól függetlenül – jó szívvel megünnepelhet. Nagyvárad jelenlegi városnapja (október 12.) nem ilyen, hiszen a román és orosz csapatok bevonulása a helybéli magyarság számára nem ad okot az ünneplésre” – mondta Habinyák István. A Néppárt nagyváradi szervezetének elnökségi tagja hozzátette: kezdeményezésükben nem tesznek javaslatot az új városnap időpontjára, hiszen úgy gondolják, annak megállapítása helytörténészek feladata kell legyen. „Nagyvárad történelme elég gazdag ahhoz, hogy egy olyan dátumot találjunk, melyen románoknak és magyaroknak egyaránt van okuk az ünneplésre” – hangsúlyozta a politikus.
A két kezdeményezés kapcsán Nagy József Barna elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület is a messzemenőkig támogatja azokat, s emlékeztetett, korábban az Erdélyi Magyar Ifjak tagjaiként is küzdöttek a Szent László-szoborért és a városnap időpontjának megváltoztatásáért.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
(címfotó: Szent László-büszt Székesfehérvár – illusztráció)
