A Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem vendégelőadója volt Csomortányi István
A Néppárt elnöke csődösnek nevezte a romániai nacionalizmusra alapozott nemzetépítést. Kiemelte, hogy ennek mentén az RMDSZ jelenlegi helyzete is megkérdőjeleződött, amely nem csak a mérleg nyelvét nem képes betölteni a kormányzásért versengő román pártok között, hanem a magyar szavazóbázisnak jelentős részét is elveszítette.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a továbbiakban elmondta: Magyarország és Románia nemzetpolitikai törekvéseit figyelve az látszik, hogy amíg Magyarország úgy a saját határain belüli, mind európai szinten egyaránt tartható konstruktív politikát folytat – akár a migráció, akár a családpolitika területén –, ezzel szemben Románia „beszorult a 19. század balkáni imperializmusába. A román politikai elit három fő célkitűzése Moldávia Romániához való visszacsatolása, a hadsereg és általában a fegyveres erők pénzelése és az ortodox egyház egyeduralmának megteremtése. A magyar kormányzat helyesen ismerte fel azt, hogy egy államnak a legfontosabb értéke a kiművelt emberfő, az ipar, és a gazdaság ereje. Románia beragadt abba a tévképzetbe, hogy egy állam erejét a területe nagysága adja.”
Csomortányi hozzátette: „Euró tízmilliárdok mentek el az elmúlt 15-20 évben a Moldvai Köztársaság integrációjára, ami egy csődös gazdasági projekt. Euró tízmilliárdok mentek el az ortodox egyház megerősítésére, ami szintén fekete lyuk a román gazdaságon belül. A Nemzet Megmentése Katedrális eddigi építése félmilliárd euróba került. Ide sorolható a román hadsereg vég nélküli fejlesztgetése, ahol szintén súlyos euró milliárdok mennek el, nagyjából hasznosíthatatlan eszközöknek a beszerzésére.” Hozzátette, a románok offenzív nemzetépítési stratégiájának eleme továbbra is kizárólag az elmúlt 100 éves hagyományokhoz való ragaszkodáson alapszik. „A bukaresti nemzetépítési dogma változatlan, Románia csak akkor lehet erős, ha nemzetiségi szempontból is homogén. Ennek eredményeként a német és zsidó közösségeket felszámolták, a jelenlegi kisebbségek kirakat közösségek maradtak. Az egyetlen közösség, amely államalkotó tényező és erőt képvisel jelenleg, a magyarság. Magáról Romániáról a románok mondtak leghatározottabban véleményt úgy, hogy az elmúlt harminc évben az ország elveszítette a lakosságának egynegyedét, amelynek a döntő többsége román nemzetiségű.”
A Néppárt elnöke úgy véli, emiatt a magyarellenes retorika fokozódni fog, mert nem létezik egyéb mozgósító üzenet, csak a magyarellenesség. Ameddig Magyarországon a családokat támogató gazdasági stratégiát valósítanak meg, addig Romániában a mindenkori hatalom birtokosai a gazdasági problémákról úgy igyekeznek elterelni a figyelmet, hogy folyamatosan kijátszák a magyar kártyát.
Csomortányi István azt is kiemelte, hogy főként nagyvárosi közegben a fiatalok körében egyre nagyobb a román pártokra való átszavazás. Tény, hogy egyre árnyaltabbá válik a nemzeti identitás, a nemzeti önazonosság kérdése. A mostani interetnikus közegben az körvonalazódik, hogy a pártpolitikai hovatartozás kérdése nem azonos a nemzeti identitás kérdésével. Le kell vonni a következtetéseit annak, hogy a magyar közösség többsége nem hajlandó a szövetségre szavazni. Ez azt igazolja, hogy egy ilyen nagyméretű közösség érdekei, mint az Erdélyben és a Partiumban élő magyarságé, nem képviselhetőek egyetlen magyar politikai szervezet eszközeivel.
„Addig volt kényelmes és egyszerű a magyar érdekérvényesítés, ameddig a román belpolitikai tér kétpólusú volt. Addig az RMDSZ eljátszhatta a mérleg nyelve szerepet. Ez az állapot megszűnt, és az elmúlt időszak szomorú tapasztalata, hogy a magyar nemzetpolitika teljes erkölcsi támogatása mellett is alig sikerült az 5%-os eredményt elérni. A Néppártnak ebben a helyzetben kellett a maga hasznos helyét beazonosítania, ami meg is történt. Erdélyben szükségszerű az ugyan aszimetrikus, mégis kétszólamú, de az egyenrangú felek alapállásából egymással szót értő és együtt működni is tudó szervezetek alkotta kétpárti rendszer. Ez tarthatja egyben a magyar etnikai szavazói tömböt. A kérdés az, hogy a Néppárt a saját magának beazonosított helyet milyen szinten tudja értékessé és elfogadhatóvá tenni a magyar nemzetpolitikai szereplők előtt” – mondta Csomortányi István.
A Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet megnyitó kerekasztal beszélgetésen Csomortányi István mellett jelen volt Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrán parlamenti képviselő, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, és Szekeres Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke, az Amerikai Magyar Koalíció tagja.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
