Fénnyel írt sorok
Vasárnap délután került bemutatásra Érmihályfalván Szilágyi Ferenc (Hubart) legújabb verseskötete, Fénnyel írt sorok címmel.
A képzőművészettel is foglalkozó költő elmondta magáról, hogy irodalmi korszaka nagyjából 2000 táján vette kezdetét, amikor a kisvárosban megalakult a Máté Imre irodalmi és képzőművészeti önképző kör. Ezt követően 2006-ban jelent meg első önálló kötete a Sztálin-csokoládé, majd 2007-ben két novellája, Nagyapám pipái, illetve Családi panoptikum címmel.
Mint mondta, verseihez internetes irodalmi portálok adták a lendületet – Napkorong, Poet, Holnapmagazin, Fullextra, Élő Magyar Líra Csarnoka – ez utóbbin azóta szerkesztőként is tevékenykedik.
2010-ben jelentek meg a Tyúkudvari gregorián, 2011-ben a Napkalászból arany pereg, 2013-ban pedig a Lepke az isten tenyerén című verseskötetei. Negyedik lírai kötete a Fénnyel írt sorok, amelynek előszavát a magyarországi Pete László Miklós, az Élő Magyar Líra Csarnoka főszerkesztője írta. A kötet bemutatását is neki kellett volna megejtenie, de objektív okokra hivatkozva Pete László Miklós nem tudott eleget tenni e felkérésnek.
Az illusztris vendég hiányában a könyv ismertetése a Móka színjátszó csoport három tagjára – Szabó Jánosra, Felvinczi Erzsébetre és Boros Emőke Blankára – maradt, akik ízelítőt is adtak a versekből, ugyanakkor Szabó János az esemény moderátor szerepét is betöltötte, ismertetve a szerző kötetét és eddigi munkásságát is.
Pete László Miklós könyvhöz írt előszavát Boros Emőke Blanka olvasta fel. Az Élő Magyar Líra Csarnoka főszerkesztője többek között ekképpen ír az ízig-vérig érmelléki költőről:
„Manapság, amikor tömérdek verseskötet jelenik meg, és se szeri, se száma az olyan poétáknak, akiknek több a kötetük, mint az olvasójuk, valódi esemény, hogy olyan költőnek jelenik meg immár a negyedik verseskötete, akinek a munkásságát sem állami támogatás, sem pedig zajos médiakampány nem kíséri. Szilágyi Ferenc Hubart a közönség költője, a mi költőnk. Gondjai a mi gondjaink, örömei a mi örömeink. Szeretetről, szerelemről, családról, hazáról, a minden – napok örömeiről és bánatairól szólnak a kötet versei. Annyira magától értetődő természetességgel, annyira szép magyarsággal, hogy a szépen gördülő strófákat olvasva nem is azonnal vesszük észre, hogy Szilágyi Ferenc Hubart – formaművész.
Kevesen kezelik annyira szépen a magyar líra hagyományos formáit, és kevesen variálják olyan sikerrel, mint ő. Szilágyi egyben a forma megújítója is, a régi formákba öntött költemények újszerűen, modern hangon szólalnak meg. A mai költészet megcsontosodott sablonjait elkerüli, helyette üdítőn friss és választékos költői nyelvet teremt (…)”
Az eseménynek a Bartók Béla művelődési ház adott otthont. A kötet megjelenését a helyi önkormányzat támogatta a Pro Érmihályfalva Egyesületen keresztül.
Sütő Éva
