Múltunk visszaszerzése
Elkezdődött a nagyváradi városháza épületegyüttesének felújítása, eredeti állapotának helyreállítása. A kivitelező cégnek 14,8 millió lej és 18 hónap áll rendelkezésére, hogy elvégezze a közbeszerzési pályázatban kiírt munkálatokat Pafka Ernő, nagyváradi építész tervei alapján
Az 1904. január 10-én átadott, és a város egyik legreprezentatívabb szimbólumává vált, eklektikus stílusú épületegyüttest, ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte és építette fel 115 évvel ezelőtt. Most, hogy eljött a felújítás ideje az a cél, hogy az eredetinek megfelelően állítsák vissza, újítsák fel külső és belső felületeket. Így a főtér felőli részen és az oldalszárnyakon az eredeti állapotba hozzák a második világháború bombázásai alatt megsérült manzárdosított tetőszerkezetet, az 1944-ben leégett kis tornyot is visszaépítik a főhomlokzat fölé.
A Kőrös utcára és a Szent László térre, valamint a belső udvarra néző homlokzatok felújítása nem lesz könnyű feladat, hiszen a századforduló építészeti stílusát követő, gazdagon díszített felületekről van szó, amelyet Emődi Tamás nagyváradi építész a következő módon írt le: „A homlokzati díszek rendkívül változatosak: összetett, főként reneszánsz formakincsű konzolok, szecessziós domborműbetétek, stilizált metopék, futókutyák, fesztonok, kagylódíszek eklektikus egyvelege borítja a falakat. (…) A főhomlokzat rizalitján végigfut a baluszteres mellvéd, fölötte a kiugró sarkon két-két allegorikus szoborral, melyek a tudományt, a művészetet, az igazságügyet és a mezőgazdaságot szimbolizálják. Mögöttük egy félköríves ablakokkal megvilágított padlástér van, homlokfalán három edikulaszerű attikaépítménnyel. A középsőn egy sast a kereskedelmet és az ipart jelképező alak fogja közre.”
Ezeknek a díszítőelemeknek egy része ma is megfigyelhető, de felújítás után, friss színekkel kiemelve, a hiányzó elemekkel kiegészítve, a váradiak számára is kellemes meglepetést fog okozni az épület külső látványa.
A belső terek is visszakapják régi arculatukat, felújításra kerül a főbejárattól induló díszlépcső, az első emeleti folyosó, a kisebbik és a nagyobbik tanácsterem, a polgármester és tanácsadók irodája. A városi tanácsterem visszakapja eredeti, amfiteátrumszerűen kiképzett, félköríves formáját, falaira pedig eredeti méretben kerülnek vissza a város történetének meghatározó eseményeit ábrázoló festmények. A belső terek bútorzatát pedig korabeli darabokkal egészítik ki.
Ezek a terek, a felújítás után a turisták előtt is megnyílnak, látogathatóvá válnak, ezáltal előtérbe kerül a nagyváradi magyar közösség kulturális örökségének egyik legértékesebb darabja, amely a város zaklatott történelmének hiteles tanújaként eleveníti majd meg, az alig több mint tíz évig tartó boldog békeidők, a két világháború, a három impériumváltás, a két rendszerváltás emlékeit. Ezek az emlékek, a felújított vár, a szecessziós paloták, az évszázados templomok és iskolák, a köztéri szobrok által felidézett emlékeivel együtt, a nagyváradi magyarság múltját jelentik.
Épített örökségünk újabb és újabb gyöngyszemének elérhetővé tétele, számunkra nagy elégtétel, mert egyben a múltunk egy fontos darabjának visszaszerzését is jelenti.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, a nagyváradi polgármesteri hivatal kabineti konzultánsa
