Hosszas huzavona után elkezdődhet a rendkívül lepusztult állapotú váradi pénzügyi palota felújítása
Hosszas huzavonát követően úgy tűnik, hogy végre elkezdődhet a fokozottan lepusztult állapotban levő nagyváradi volt pénzügyi palota felújítása – írja a Krónika.
A Fő utcai ingatlan tulajdonosa, a Bihar megyei önkormányzat – amely peres úton szerezte meg a római katolikus egyház által visszaigényelt palotát – közleményben jelentette be, hogy lezárult a felújítási munkálatok odaítéléséről szóló versenytárgyalás, a győztes pedig a Drum Asfalt, a Selina csoporthoz tartozó Trameco és a Constructorul Sălard cégekből álló társulás. A kivitelezőknek 24,886 millió lej (áfával) áll majd a rendelkezésére, hogy 31 hónap alatt felújítsák az ingatlant. A visszaszámlálás a szerződés aláírását követően indul, erre pedig a hivatalos tájékoztatás szerint valamikor szeptember első felében kerülhet sor, amennyiben nem lesznek óvások. A korábbi bejelentések értelmében az ingatlant a megyei önkormányzat és az annak alárendelt intézmények új székhelyének szánják, ezek ugyanis évek óta a prefektúrával közösen a megyeháza épületében nyomorognak.
A felújítás után a földszinten ügyfélszolgálatot hoznak létre, míg az emeleteken irodák és üléstermek lesznek. A nagyszabású munkálat alatt az épülethez két külső liftet csatolnak, és a díszkivilágítást is megoldják. Amint arról beszámoltunk, a római katolikus egyház számos kedvező bírósági ítélet után 2016 decemberében veszítette el a Körös-parti város egyik legimpozánsabb épületének számító, a többéves pereskedés során azonban lepusztult egykori pénzügyi palotát.
A legfelsőbb bíróság 2016. december 15-én kelt 3645-ös számú jogerős ítéletével semmisnek nyilvánította a piteşti-i táblabíróság azon év áprilisban hozott döntését, mely az egyháznak ítélte a belvárosi ingatlant. Ezt az irgalmas rend építette, saját telkére, de mivel kamatozó tőkéből, bérbe adott ingatlanokból szerezte a szerteágazó tevékenységéhez szükséges pénzt, bérbe adta az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának, amely székhelyet keresett a pénzügyi igazgatóság számára. A Bihar Megyei Tanács az említett bérleti szerződésre hivatkozva megtámadta a restitúciós bizottság 2012-es határozatát, ugyanis szerintük ez azt bizonyítja, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, így ma a román államot illeti.
