Magyar nyelven folyik a tanácsülés Érmihályfalván – a többi csak koholmány
Emlékszem, a 2016-os helyhatósági választások után, az első rendes tanácsülésen (az akkori alakuló ülésen többek között három román önkormányzati képviselőt iktattak be, idén négyet) Nyakó József polgármester mindenáron román nyelven akarta lefolytatni az ülést, a Néppártra mutogatva, hogy ők a hibásak (!), mert neki most meg kell felelnie a testület román tagjainak. A tragikomikus az volt benne, hogy a román önkormányzati képviselők maguk kérték, folyjon csak továbbra is magyar nyelven az ülés, hisz mindannyian tudnak magyarul, nincsenek ilyen elvárásaik.
A mai nap folyamán Németh Elvira szociáldemokrata önkormányzati képviselő hívott fel, szinte kikelve magából, hogy az érmihályfalvi RMDSZ-szervezet FB-oldalán egyesek olyan valótlanságot terjesztenek, ami a mostani román tanácsosokat mélységesen sérti. Ugyanis egyes tulipános FB-kampányt folytatók azt propagálják, hogy Érmihályfalván románul folyik a tanácsülés, és ha nem szavaznak december 6-án az RMDSZ-re, az anyanyelv használatát is be fogják tiltani a románok.
Elég nevetséges, hogy már csak ennyire futja a helybéli RMDSZ kortes tárából. Már ígérni se tudnak, mint rendes párthoz illik. Inkább szánalmas módon beleállnak abba a kampánypolitikába, amit mi magunk is zokon veszünk, ha országos szinten kijátszanak ellenünk.
Ez a húzás majdnem felér a tavalyi Nyíló Akác Napok vasárnapi főzőversenyén elhangzott bődületes marhasággal, amikor a strandudvaron sütő-főző népnek a hangosbemondón bejelentette a polgármester, hogy aki nem megy el EP-választáskor szavazni (tavaly volt esedékes), megeshet, hogy nem sokáig eszi már a disznóhúst (lehet utoljára), mert ha nem jut be az Európai Parlamentbe egy erős magyar képviselet, ránk özönlenek a hasított körmű jószághúst utáló migránshadak, és annyi nekünk.
Értsd: ha idén, december 6-án nem szavazunk az RMDSZ-re, a 85 százalékban magyarok lakta városban annyi az anyanyelvünknek.
A tanácsos asszony, mint mondta, többeket is felhívott a helyi RMDSZ-szervezetből, majd a patáliát követően kis idő múltával „leszelídült” az ominózus kiírás. Vagyis a valótlan részek eltűntek a szövegből.
Újságíróként majd tizenöt éve ülöm végig a mihályfalvi tanácsüléseket. Nem voltak mindig román tanácsosok a testületben, de ha voltak, akkor se kellett nyelvet váltani miattuk, sose támasztottak ilyen igényt. Kár ezt a kis szemernyi békességet tönkretenni néhány bizonytalan szavazatért ilyen valótlan állításokkal. Kampány ide vagy oda, jobban meg kéne becsülni a jobb kezet, amit kinyújtunk egymás felé ilyen viszontagságos időkben.
Tán fel se tudjuk mérni az értékét, a jelentőségét…
S. É.
