Tévhitek
„Egyezményt írt alá a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat (OTL) a Google céggel, melynek nyomán egy-másfél hónapon belül valós időben követhetők lesznek a Google-térképen a váradi tömegközlekedési járművek.” Ezzel a mondattal kezdődött a minap a nagyváradi magyar napilap tudósítása, de viszontláthatták az olvasók az Erdon.ro hírportálon, továbbá a PluszFM nevű városi rádió internetes honlapján, sőt megosztotta ezt a Denagy.hu „megyeközi” hírportál is. (Meg még ki tudja, ki, mi és hol…)
Csakhogy ilyen nevű vállalat nem létezik: Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat. A nagyváradi tömegközlekedést lebonyolító céget hivatalosan Oradea Transport Local SA nevezték el anno, aminek a szabatos magyar fordítása ez lenne: Nagyvárad Helyi Szállítás Rt. Mivel így eléggé idétlenül hangzik (a román elnevezés szintúgy, ezért is használják jószerével csak az OTL betűszót), azok, akik először próbálkoztak meg a cég nevének magyar mondatokba foglalásával, kitalálták a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat nevet. De vagy nem voltak magyarok, vagy egyszerűen csak nem ismerték a „közszállítás” szó jelentését. Annak ugyanis semmi köze a tömegközlekedéshez, vagyis ahhoz, amit a szóban forgó vállalat tevékenysége megcéloz. A tömegközlekedés (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés) magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járművükkel közlekednek. Tehát a cég emberek utaztatásával, közlekedtetésével, azaz személyszállítással foglalkozik. Ezzel szemben a KÖZSZÁLLÍTÁS ipari munka végzése vagy áruk szolgáltatása az állam vagy valamely önkormányzati hatóság, közintézmény részére. A száraz szótári meghatározáson túl annyit érdemes hozzátenni, hogy a közszállítás fogalma szorosan kapcsolódik a ma oly divatos közbeszerzésekhez, illetve a közberuházásokhoz és közmunkálatokhoz, de semmi köze a tömegközlekedéshez. (Mellékesen: Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi, majd kereskedelemügyi miniszter, akinek nevét utca és híd viselte egykor Nagyváradon, a honi ipar védelme és fejlesztése érdekében elsőként dolgozott ki rendeleteket a közszállításokra. Első ilyen rendelete 1887-ben jelent meg, ez a vasúti munkálatok, illetve szállítások terén szabályozta az állami beszerzések módját és feltételeit. Továbbfejlesztett második rendeletét a halála után, 1893-ban hirdették ki, és 1907-ig, a Közszállítási szabályzat megalkotásáig ez tartalmazta minden közmunka és közszállítás „vállalatba adásának” a szabályait. A mai magyar köznyelvben háttérbe szorult, kissé elavult fogalomról, illetve e tevékenység jelentőségéről legutóbb dr. Halkovics László közölt tanulmányt: A közszállítás szerepe a magyar ipar fejlődésében. In: Statisztikai Szemle, 1998/7-8.)
Ha manapság valaki beírja valamelyik internetes keresőbe a „közszállítás” szót, az a meglepetés fogja érni, hogy szinte kizárólag Romániában használják a tömegközlekedéssel kapcsolatban. Mi állhat ama berögzült tévhit mögött, hogy egy személyszállítást végző vállalat „közszállítással” foglalkozik? Nos, nyilvánvalóan az az átkozott igazodási kényszer, ami a többségi asszimiláció egyik velejárója, s ami a hevenyészett tükörfordításokban is megjelenik: a román transport în comun-t valaki valamikor közszállításnak fordította-ferdítette, s azóta a hivatalnokok, politikusok, újságírók és egyéb tollnyűvők és mondatfűzők szinte csak ezt használják. Sőt: gyökeret vert az egész Erdélyben. Hiába áll ott a történeti minta: Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV). Hiszen a magyar fővárosban már 1832-ben megindult egyfajta közösségi közlekedés (omnibusz). A nagyváradi cég a saját honlapján is az NHKV betűszót használja, ami akár korrekt is lenne (ha a Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalatot takarná), de amikor kiírják a teljes nevet, akkor látszik, hogy felfogásukban ugyanúgy a „közszállítást” fedi a K betű, mint a hasonnevű kolozsvári, marosvásárhelyi, aradi, brassói, csíkszeredai stb. cégek esetében. Ami arról árulkodik, hogy ezt a helytelen szóhasználatot a romániai magyar média munkásainak és a különféle hivatalok avatatlan fordítóinak cinkos „együttműködése” eredményezi…
Dénes László
