Tévhitek
Talán nem mindenki tudja, hogy létezik egy Erdélystat nevű internetes portál, valamint annak egy Facebook-profilja is, amelyeknek a célja – saját meghatározásuk szerint – az Erdélyre és a romániai magyar közösség helyzetére vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, megjelenítése és értelmezése. Itt érhetők el: http://statisztikak.erdelystat.ro/, https://www.facebook.com/erdelystat/.
Ezeket böngészve derül ki egy sokatmondó adat: amíg 1977-ben Bihar megyében 633 ezer lakost találtak a népszámlálók, addig legutóbb, 2011-ben már csak 575 ezret. S amíg 1977-ben 200 ezer magyar élt a romániai Bihar megyében, addig tíz évvel ezelőtt már csupán 138 ezer. Való igaz, a megkérdezettek közül 28 ezren nem vallották meg a nemzetiségüket, etnikai hovatartozásukat, feltételezhetően a vegyes házasságokból származók… Egy másik érdekesség: hatezerrel többen vallották anyanyelvüknek a magyart, mint ahányan magyar nemzetiségűnek magukat. Ha azt mondjuk a számok fényében, hogy az utóbbi négy évtized alatt egyharmadával csökkent a magyarok lélekszáma Biharban, akkor nagyot nem tévedünk.
Azt többé-kevésbé mindenki tudja, hogy a megye 575 ezer lakosának többsége ortodox vallású, azaz a román görögkeleti egyház tagja (kb. 60%). Tévednek viszont azok, akik azt hiszik, hogy a második legnépesebb vallási felekezet Biharban a római katolikus. Ugyanis ők csak a populáció 10 %-át teszik ki, miközben reformátusnak 95 ezren vallották magukat 2011-ben (17%)! Mi több, a neoprotestánsok (pünkösdisták, baptisták, adventisták) összlétszáma is fölülmúlja a katolikusokét (rómaiakét és görögökét együttvéve). Érdekességképpen: miközben másfélezren felekezeten kívülinek és ateistának vallották magukat, aközben 30 ezren egyszerűen nem voltak hajlandók nyilatkozni vallási hovatartozásukról…
Mindezt csak azért tartottuk fontosnak felemlegetni, mert ha valaki évek múltán, egyszer majd fellapozza a bihari magyar sajtó kollekcióit, aligha kap hiteles képet a mai felekezeti valóságról. A Nagyváradon megjelenő megyei napilap április 6-i számában például hét (7) cikk szólt a húsvéthoz kötődő római katolikus szertartásokról, és csak kettő (2) református alkalmakról. És ez a torz arány rendszeresen ismétlődik. Talán politikai okai lehetnek…
(Fotó: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) címere)
Dénes László
