Korok és jelszavak
Minden történelmi korszaknak, eseményeknek megvannak a maga lázító, vagy gyeplőfogó jól kigondolt, jól irányzott jelszavai. Annak függvényében, éppen kiknek áll a zászló, kik gyakorolják a hatalmat, és melyik társadalmi kategóriát kell éljenezni, lebunkózni, menteni vagy lejáratni. Még a kommunista korszakot felölelő bő negyven esztendőben is kiforrták magukat a jobbnál jobb munkásosztályt, kulákot, vagy értelmiségi réteget célzó vagy ajnározó, illetve megbélyegző jelszavak. Az effajta szuggesztív ráhatások azóta is jól bevált tömegmanipulációs eszközök.
Vegyük csak példának okáért a forradalomnak indult, de államcsínnyé aljasított ’89-es eseményeket: amikor az elvtársak már-már úgy érezték, hogy több kettőnél, és a népharag gondolatban már köteleket lógat a villanyoszlopokról, jól beépítetten elindult a „Csak erőszakmentesen!” szlogen, ami nehezen ugyan, de észre térítette a csóró, kiéheztetett, méltóságától megfosztott, utcáról betakarodni nem akaró tömeget. Később, amikor az antikommunista szerveződések, magánszemélyek elkezdték kiásni a mellettünk élő „jóbarát” és a többi elvtárs mocskos dolgait, és elindulni látszott a számonkérés, egy jól irányzott kérdés formájában rögtön megszületett a következő vezérmondat: „Akkor ti mennyivel lesztek különbek, mint ők?”
Magukba szálltak hát a kisemberek megint és nem akartak olyanok lenni, mint ők.
Napjainkban, amikor a nyíltszíni rablás népszokássá avanzsált Romániában, és Brüsszelben a jó öreg Európa értékrendjét is a feje tetejére állították, újabb vezényszavakat, jelszavakat kér a helyzet. Elvégre le kell nyomni a nép torkán, hogy aki lop, az nem lop, csak megküzd a lejárató mihaszna ellenzékkel, Kelet-Európa pedig nem gyarmat, csak képtelen kiaknázni az erdeit, altalajkincseit, humán erőforrásait, így erre is valami lefegyverzőt, triviális vezényszót kell kitalálni. Mert még kidugják a fejüket a nagy szutyok-katlanból, amelyben nemzetnek és nomádnak azonos sorsot szánnak.
Így lett hát új minősítése a mai kor hajthatatlan, csökönyös emberének: nacionalista, antiszemita, fasiszta, rasszista, homofób meg ilyenek.
A két háborút megjárt nagyöregek pedig arra esküdtek, hogy amelyik kutyára ráfogják, hogy veszett, meg kell annak veszni.
Sütő Éva
