Egy életre szóló élmény a honosítási munkában részt venni
Május 26-án lesz tíz éve, hogy az újonnan összeült Magyar Országgyűlés egyik első döntéseként fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt 10 évét és az EMNT Demokrácia-központok irodahálózat szerepét hivatott bemutatni a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet, melyet május 12-én Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében mutattak be.
Az eseményen jelen volt és felszólalt Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke és Albert Beáta, a megjelent kötet egyik szerkesztője.
Az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban résztvevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás a kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is.
„A most megjelent kiadvány az EMNT Demokrácia-központokkal közösen eddig elvégzett munka egyfajta összegzéseként is értelmezhető. Számot ad az elmúlt tíz évről, s motivációs forrás ahhoz, hogy folytassuk a honosítást” – kezdte mondandóját Mile Lajos, aki egyben köszönetet is mondott a kötet szerkesztőinek a megvalósításért. A honosítási folyamat jelenlegi állapotát elemezve a főkonzul elmondta: bár a koronavírus-járvány éreztette hatását a terepmunka és az ügyfélfogadás során is, mára már normalizálódni látszik a helyzet, s újra teljes gőzzel szervezik a konzuli napokat és a könnyített honosítási eljáráshoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket. „Munkánk során fokozottan számítunk partnerszervezeteinkre, s így az EMNT Demokrácia-központok munkatársaira is, akikkel együtt kiterjedt terepmunkát végzünk. Az egyszerűsített honosítási eljárás nem egy újfajta jelenséget generált, hanem egy már létező és jól érzékelhető tényt – az összetartozás élményét – rögzítette közjogi értelemben is” – hangsúlyozta Mile Lajos, aki beszéde végén kijelentette: folytatják a honosítás kapcsán megkezdett munkát, s a továbbiakban is számítanak az EMNT Demokrácia-központok munkatársaira.
„A most közre adott kötettel nem titkolt célunk köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt tíz év során kivették részüket a honosítási folyamatból. Visszatekintve erre az időszakra, elmondható: nagyszerű csapat állt össze, mely az EMNT Demokrácia-központok hálózatát azóta is alkotja és működteti. Egy ilyen egy évtizedes mérföldkőhöz érkezve helyénvaló hát a számadás” – kezdte beszédét Toró T. Tibor, aki a honosítási munka megkezdésekor az EMNT ügyvezető elnöki tisztségét töltötte be. A Néppárt politikusa elmondta: a 2010-es esztendő történelmi évnek számít a magyar nemzetpolitika szempontjából, hiszen ekkor sikerült az Országgyűlésnek elfogadnia azt a határozatot, mely lehetővé tette a határok fölötti nemzetegyesítést, s elkezdődhetett a magyar nemzet közjogi egyesítése. A politikus szerint nem véletlen, hogy épp az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózata kapta meg feladatként és a magyar kormány stratégiai partnereként a nemzetegyesítés közjogi formájának képviseletét és megvalósítását Erdélyben, hiszen az EMNT az a szervezet, amely megalakulásától fogva következetesen képviseli a különböző közösségi autonómiaformák kivívását is, s e két fontos nemzetpolitikai alappillér – a magyar állampolgárság és az önrendelkezés – kiegészítik egymást. Beszédében Toró T. Tibor hangsúlyozta: örök életre szóló élmény volt az elmúlt tíz év honosítási munkáját végezni, s az eredmények alapján bátran kijelenthető, hogy a magyar kormány jól döntött, amikor az EMNT Demokrácia-központokra bízta az erdélyi honosítási munka jelentős részét, s nincs akadálya annak, hogy további feladatokkal is megbízzák az EMNT irodahálózatát – miközben bőven van még „tartalék”, s a megszokott lendülettel folytatják a honosítási tevékenységet is. Beszéde végén Toró köszönetet mondott a megjelent kötet szerkesztőinek, valamint mindazoknak a hazai és anyaországi közéleti szereplőknek, akik tevőlegesen is hozzájárultak az elmúlt tíz év sikeréhez.
Albert Beáta a kötet egyik szerkesztőjeként és a kolozsvári EMNT Demokrácia-központ volt munkatársaként számolt be a kiadvány létrejöttének körülményeiről, s örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mostanihoz hasonló, reprezentatív kiadványban mutathatják be mindazokat a történelmi jelentőséggel is bíró iratkülönlegességeket, amelyeket az EMNT-irodák ügyfelei adtak le a magyar állampolgárság kérelmezésekor. Albert Beáta megosztott a jelenlévőkkel néhány feledhetetlennek bizonyuló élményt is, melyek mind arról tanúskodtak, hogy az EMNT Demokrácia-központokat felkereső, honosodni vágyó ügyfeleknek komoly, személyes és érzelmi kötődésük van a magyar állampolgársághoz, s nem egy esetben olyan idős személyeket is sikerült visszahonosítaniuk, akiknek a magyar állampolgárság újbóli megszerzése egyfajta történelmi jóvátételnek is bizonyult.
A könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztató végén Sándor Krisztina részletesen is kitért a kiadvány tartalmának és szerkezetének ismertetésére. Elhangzott: a kötetben helyet kaptak a magyar állampolgárság intézményét vizsgáló tanulmányok, valamint a honosítási folyamatban résztvevők személyesebb hangvételű vallomásai is. „A hat különálló fejezetben számos érdekes és értékes iratkülönlegesség ismerhető meg, melyekből kirajzolódni látszik az elmúlt száz év erdélyi magyar múltja” – mondta Sándor Krisztina, majd hozzátette: folytatják a tíz évvel ezelőtt megkezdett munkát, s a honosítás mellett anyakönyvezési és más ügyintézési feladatokat is ellátnak az EMNT Demokrácia-központok munkatársai.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
