Kormánybuktatásra lenne szükség Romániában
Június 29-én, kedden ül össze a román parlament két házának együttes plénuma, hogy megvitassa és szavazásra bocsássa a 2020-as törvényhozási választásokat megnyert, az államfő által levezényel háttéralkuk nyomán mégis ellenzékbe kényszerült Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványát. „A zátonyra futott Románia. A Cîțu-kormány fantasztikus rekordja” („România eşuată. Recordulfantastic al guvernului”) című kormánybuktató indítványt Lucian Romaşcanu szenátor, frakcióvezető ismertette szerdán a bukaresti parlamentben. Ebben a szociáldemokraták azt állítják, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR–PLUS pártszövetség ás az RMDSZ alkotta kormánykoalíció „elképesztő sebességgel sodorja a román gazdaságot a szakadék felé”.
A Kolozsváron szerkesztett Krónika napilap pénteki száma „Viccé vált a beígért reformforradalom: FlorinCîţu kiszolgáltatott az őt bábként kezelő erős pártembereknek” címmel közölt egy összegzést a bukaresti kormánykoalícióféléves kudarcos regnálásáról. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint szinte minden kormányzati tevékenység alárendelődött a pártokon belüli és pártok közötti pozíció- és forrásharcnak, s ez eddig a politikai vicc kategóriájába sorolta a választási kampányban beharangozott reformforradalmat. Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi- és Külgazdasági Intézet politikai elemzője úgy véli, „égi áldásnak” bizonyult a koronavírus-járvány a tavaly december 23-án hivatalba lépett Cîţu-kormány számára. A pandémia leküzdésével kapcsolatos, a közvélemény és a média figyelmét teljesen lefoglaló lépések ugyanis elfedték azt a tehetetlenkedést, ami a kabinetet összességében s az azt alkotó pártokat külön-külön is jellemzi. Ebből fakad az a paradox helyzet, hogy a korábban liberális pénzügyminiszterként sem csillogó FlorinCîţu által vezetett koalíciós kormány legfontosabb eredményének ugyanaz nevezhető, ami egyben az egyik legnagyobb kudarc is. „Az oltáskampányról van szó, amely kizárólag a kormány teljesítményét mutatja. Egészen ígéretesen indult, de siralmas eredményekhez vezetett. Miközben az oltási kapacitást viszonylag gyorsan sikerült elfogadható méretre növelni, az a tény, hogy az oltóanyagok éppen a meggyőzhetőség szempontjából legkritikusabb január–április időszakban nem álltak rendelkezésre elegendő mennyiségben, kudarccá változtatta a kampányt” – hangsúlyozta szakértő. Hozzátette: jelenleg szinte megvalósíthatatlannak tűnik Florin Cîţu ígérete a szeptemberre beoltott tízmillió személyről, ami ősszel előidézheti egy komolyabb negyedik hullám berobbanását.
Pászkán szerint ez a kudarc elsősorban az „eurokráciával” szembeni román szolgalelkűség egyenes következménye. Az elemző úgy véli, a tavalyi választások megtarthatósága érdekében „kreatívan könyvelt” (azaz elhallgatott) halálesetek ügye világossá tette, hogy a Cîţu-kormány a 2021-es ortodox húsvét és a nyári idegenforgalmi idény közelében szinte bármilyen körülmények között nyitni fog, ezért számára elengedhetetlen lett volna az oltási kampány február–március „felpörgetése”. De ezt a brüsszeli EU-bürokrácia kudarcos oltási stratégiája keresztülhúzta, amegfelelési kényszer miatt pedig a Cîţu-kormány képtelen volt külpolitikai ütemváltásra, EU- és önkritikus reflexióra. Az erdélyi származású elemző a koalíció működésére vonatkozó kérdésre azt mondta: beigazolódtak az előrejelzések, a PNLés az USR–PLUS közötti politikai, gazdasági érdekellentétek komoly szakítópróbát jelentenek. „Az elmúlt fél év szinte minden kormányzati tevékenysége alárendelődött a pártokon belüli és pártok közötti pozíció- és forrásharcnak, s ez eddig gyakorlatilag a politikai vicc kategóriájába sorolta a választási kampányban beharangozott államreformot. Úgy néz ki, a román kormánypártokon belüli, őszre várható tisztújításokig ezen a téren nem lehet a helyzet jobbulására számítani” – fogalmazott Pászkán Zsolt. Aki mivel nem kérdezték, nem is tért ki a kormánykoalíció harmadik pártjának, az RMDSZ-nek az eddigi teljesítményére, ám mivel a jelenlegi romániai belpolitikaa két nagyobbik kormánypárt versengéséről szól, nyilvánvaló, hogy az RMDSZ ehhez csak statisztál, illetve a zavarosban halászva és a két román párt huzakodását kihasználva a saját pecsenyéjét sütögeti. Az elmúlt fél év „magyar szempontból” arról szólt, hogy miként tudja az RMDSZ bevinni a saját embereit a központi államapparátusba vagy elhelyezni őket a megyékben működő kormányhivatalokban.
Ami a miniszterelnök teljesítményét illeti, az elemző úgy látja, Cîţu kormányfőként eddig nem volt képes kedvező irányban módosítani azt az önmagába szerelmes, személyes hiúsága által vezérelt politikusi képet, amit pénzügyminiszterré történt első kinevezésekor alakított ki magáról, amikor önfeledten készítgetett szelfiket a parlamenti ülésteremben. Úgy szeretne a PNL elnöke lenni, hogy nem rendelkezik párton belüli hátországgal, teljesen kiszolgáltatott az őt bábnak tartó erős embereknek. „Nem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy irányt mutató, nem pedig utasításokat végrehajtó kormányfővé váljon” – állapította meg Pászkán Zsolt. Ettől még persze lehet majd pártelnök, hiszen csak azt Ludovic Orbant kell legyőznie, akit szinte már mindenki leírt mint politikust és államférfit.
Közben a Szociáldemokrata Párt elnöke az Európai Bizottsághoz fordult, mivel az ellenzék szerint Romániában veszélyben a jogállamiság, ugyanis a Cîţu-kormány intézkedései nem csupán alkotmányellenesek, hanem diktatórikusak is. Vékony parlamenti többséggel a háta mögött alkotmányellenesen nevezték ki a közszolgálati televízió és rádió ideiglenes vezetőit, a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter elleni egyszerű indítvány parlamenti szavazásán „törvénytelenül” számolták meg a szavazatokat, ugyanakkor „a hatályos törvények megsértésével”(mandátuma lejárta előtt és mondvacsinált indokokkal) menesztették az ombudsmant, azaz az állampolgári jogok biztosát. A romániai kormánypárti politikusok egyet mondanak Brüsszelben, és közben „otthon az európai értékek ellen cselekszenek” – írta Brüsszelbe Marcel Ciolacu, akik szerint a kormánypártok módosítani akarják az alkotmánybíróság összetételét és a választási törvényeket, hogy számukra kedvezően befolyásolják a következő választásokat. „Úgy gondoljuk, eljött az ideje annak, hogy az Európai Bizottság szóvá tegye ezeket a problémákat, és szólítsa fel a kormánypártokat az antidemokratikus akcióik leállítására” – áll a levélben.
(Fotó: Agerpres – Lucian Romaşcanu szenátusi frakcióvezető felolvassa a bizalmatlansági indítványt)
