Két témában tartott sajtótájékoztatót ma Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.
Az elsődleges téma a népszámlálás önbevallási folyamata volt, illetve az ennek során a magyar közösség részvételi aránya. Mint azt Csomortányi István elmondta, mivel már kevesebb, mint tíz nap van hátra abból az időszakból, amikor a polgárok maguk tölthetik ki népszámlálási adatlapjaikat, ismét fontos felhívni a figyelmet erre a lehetőségre, hiszen ez újdonság az eddigi népszámlálásokhoz képest. Egy jó eszköz ez arra, hogy a magyarok biztonságban tudhassák adataikat, hiszen amit bevallunk az így biztosan be is kerül a statisztikákba, tehát a magyar nemzetiséget, anyanyelvet és felekezeti hovatartozást rögzítő adatok is – hangzott el.
A párt elnöke rámutatott, hogy az erdélyi, románia magyarság száma a következő tíz év legfontosabb statisztikai adata lesz, hiszen nem csupán a nyelvhasználati küszöb múlik majd rajta, de a beiskolázási számok is, civil és egyházi szervezeteknek nyújtott támogatások mértéke, a magyar közösségnek jutó költségvetési összegek nagyságáról nem is beszélve. Fontos lélektani szempont, hogy számában jelentős közösségként tudjuk megmutatni magunk minden létező problémánk ellenére is, ehhez pedig az kell, hogy egyáltalán ne, vagy csak minimális mértékben csökkenjen az erdélyi magyarság lélekszáma. Sajnos az előjelek nem jók, erre utalnak az előző népszámlálások eredményei, melyek tízévente átlag kétszázezres nagyságrendű fogyatkozást mutatnak ki közösségünk soraiban. Éppen ezért is lenne fontos, hogy azok, akik itt élünk, itthon vagyunk, mindenképpen megszámláltassunk, mégpedig jól és helyesen, vagyis a statisztikába kerüljön be az általunk bevallott nemzetiség és felekezeti hovatartozás – tette hozzá Csomortányi.
Az önbevallás tekintetében jól látható, hogy nem teljesült az a jogos elvárás, mely szerint a magyar vezetésű önkormányzatok nagyobb hangsúlyt helyeznek az önbevallás fontosságának hangsúlyozására. Egy ilyen eszközzel a kezünkben, mely lehetővé teszi, hogy saját magunk biztosítsuk be nemzetiségünk és anyanyelvünk rögzítését, nem dicsekvésre méltó eredmény, hogy a magyar többségű megyék az élbolyban vannak ugyan, de nem a lista élén, hiszen Hargita megye jelenleg a negyedik és Kovászna csupán a hetedik, ami az önbevallások arányár illeti. A mi életünkre nézve a mostani népszámlálásnak súlyos következményei lehetnek – hangsúlyozta a párt elnöke – nem tudunk tehát megelégedni a negyedik vagy a hetedik hellyel, csak az első és második helyekkel. Az önbevallási periódusból hátralevő napokban lehet még ezen az arányon javítani, ezért arra kérek minden magyar önkormányzati vezetőt pártállástól függetlenül, hogy saját településén helyezzen erre nagy hangsúlyt– üzente a Néppárt elnöke.
Bihar megyében hasonló a helyzet az országoshoz, az önbevallás tekintetében első tíz leghatékonyabb önkormányzat közül mindössze három a magyar vezetésű, ezek közül az egyik a jó ideig megyei első – egyébként néppárti vezetésű – Hegyközcsatár. Van tehát itt is még javítani való, szerencsére ehhez rendelkezésre áll még közel tíz nap – fogalmazott a pártelnök.
Zatykó Gyula a maga során szintén hangsúlyozta, hogy a népszámlálás nem csupán statisztikai aktus, hanem a következő évtizedre jogainkat és lehetőségeinket megalapozó folyamat. Mint mondta, az önlekérdezés soha nem látott lehetőséget adott a magyar közösség kezébe, hiszen így biztosak lehetünk abban, hogy nemzetiségi, anyanyelvi és vallási adataink helyesen kerülnek be az országos összesítésbe. Éppen ezért a magyar intézmények, például az iskolák részéről sokkal nagyobb mozgósításra, lett volna szükség, hiszen a magyar iskolák csak akkor létezhetnek, ha van elegendő magyar diák az adott településen, ez esetben például Nagyváradon, ahol erős a magyar iskolahálózat.
Zatykó felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyváradi honosítási iroda jól képzett munkatársai jelen pillanatban is nagyon sok embernek segítenek az önbevallás elkészítésében, és a továbbiakban is várják azokat, akik szeretnék, hogy segítsenek a nem éppen egyszerű kérdőív kitöltésében. Elmondta azt is, hogy az önbevallás pillanatától számolva hét nappal érdemes ellenőrizni a https://dovrec.insse.ro/ oldalon, hogy sikeres volt-e a kérdőív kitöltése vagy sem. Ehhez mindössze a személyi szám megadására van szükség. Akik sikeresen kitöltötték a kérdőívet, azok a bizonylatot erről az oldalról letöltve egy szabadnapra jogosultak munkahelyükön – tette hozzá. Az Erdélyi Magyar Néppárt fontosnak tartotta, hogy a számlálóbiztosok minél nagyobb arányban magyarok legyenek a május 16-án kezdődő terepen történő számlálási folyamat során, ezért mozgósítottunk erre a feladatra, most már csak a nagyváradi önkormányzaton múlik, hogy hányan kerülnek be végül a számlálóbiztosok közé – tudatta a párt alelnöke.
Csomortányi István a témánál maradva statisztikai adatokkal világított rá, melyek azok a magyar vezetésű önkormányzatok, ahol alacsony az önbevallást elkészítők aránya, említve Érmihályfalvát, Nagyszalontát, Székelyhidat és Bihar községet is.
Kormányzati hazugság volt az üzemanyag árának csökkentése
Az üzemanyagárak témájára rátérve Csomortányi István elmondta: egy olyan problémáról van szó, amely valamennyi autót, vagy tömegközlekedést használó polgárt érint. Ezelőtt két hónappal több párt részéről elhangzott az ígéret, hogy olyan törvénytervezeteket nyújtanak majd be, melyek orvosolják a problémát, ennek ellenére nem történt semmi. A 8 lejes üzemanyagár ellenére semmilyen kormányzat beavatkozás nem történik. Érdemes tudni, hogy minden liter üzemanyag árából több mint három lej közvetlenül az államkasszába folyik be, ennek egy része az ÁFA, másik része pedig a jövedéki adó. A 19%-os áfát az ígéretek ellenére nem csökkentették és a kormány hangzatos fogatkozásainak dacára a jövedéki adó sem feleződött meg.
Az energiaárak elszabadulása nyomán eleve valamennyi, a lakosság által felhasznált termék ára növekedett, ehhez adódik az üzemanyag nagyon magas ára. A párt elnöke rávilágított: A kétharmadosnál is magasabb felhatalmazással rendelkező kormány nem hajlandó tudomásul venni a lakosság megélhetési problémáit, ehelyett a költségvetés kasszáját gyarapítja. Két a helyzetet rendezni kívánó törvényi kezdeményezés is hosszú ideje a szenátus szakbizottságainak az asztalán hever, de sajnos a honatyák nem foglalkoznak érdemben velük, így marad az ismertetett áldatlan helyzet. Ennek tudatában érdemes visszatekinteni a néhány héttel ezelőtti, álhírekre, provokációra, mely az üzemanyag árának 11 lejre emelésével riogatott akkor, amikor még a csak 6 lej 50 banis átlagár okozott közfelháborodást, és amely olyan sikeres lett, hogy ma már senki sem tiltakozik a 8 lejes ár ellen sem. Érdekes lenne tudni, hogy az akkori országos hisztériakeltés mögött ki, vagy kik állhattak, olyan körülmények között, hogy nyilvánvaló, hogy a történtek haszonélvezője a kormány. Ugyanakkor azt sem szabad felednünk, hogy „véletlenül” éppen a magyar olajipari cég, a MOL egyik töltőállomását használták a diverzióra, amely miatt komoly magyarellenes éle is lett az esetnek. Tettes és felelős nincs, nagyon magas üzemanyagár van – összegzett a pártelnök.
A lakosság megélhetési problémái mellett ez a helyzet az önkormányzatokat is ellehetetleníti, hiszen az üzemanyagárakhoz kapcsolt kivitelezési árak elszabadulása miatt egy sor olyan beruházás áll le, melyeket mindenképpen be kellene fejezni. Az önkormányzatok plusz költségeit valamilyen formában a lakosságra fogják terhelni, erre a problémára a kormánynak egyelőre semmilyen megoldása nincs – szögezte le Csomortányi István. Erre ráerősítve Zatykó Gyula nagyváradi példákon mutatta be, mennyire veszélyes helyzet ez, hiszen sok projekt uniós finanszírozását az önkormányzat előlegezi meg különböző más forrásokból, de az áremelkedések miatt a cégek lassítják, vagy be sem fejezik a munkát. Fennáll a veszélye annak is, hogy egyes projektek esetében kicsúsznak a határidőből, így az uniós utófinanszírozási forrástól elesik az adott projekt, a többlet kiadásokat pedig ismét csak a lakosságra terhelik majd. Az a politikai jóslat, hogy az ukrajnai háború árát a lakosság fizeti meg, egyes országokban tehát realitássá válik. A román kormánynak le kéne venni ezt a terhet az emberek válláról – összegezte a politikus.
Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtóirodája
