Magyar kormányzati finanszírozásból a Teleki László Alapítvány lebonyolításában zajló „Határon túli Árpád-kori templomok műemléki helyreállítási program” támogatásával elkészült a tamáshidai romtemplom szentélyének tetőszerkezete.
A dél-bihari Tamáshida, mely a tatárjárás megelőzően megrősített német városként szerepelt a forrásokban, ma szórványtelepülés, magyar lakosainak száma kevesebb mint 200 fő. Az 1200 fős falu Bihar és Arad megyék határán helyezkedik el, a jelenlegi magyar államhatártól alig 12 kilométer távolságra. A település – eredetileg háromhajós – temploma több pusztítási hullámot is túlélt a történelem során. A templom feltehetőleg a 12–13. század fordulóján épült, viszont akárcsak a település, úgy az épület sem nyerte vissza korábbi jelentőségét a török hódoltságot követően.
Az Árpád-kori bazilika épen maradt szentélyét a 19. században még római katolikus kápolnaként használták. A Keményfok községhez tartozó templom használati joga, helyi közgyűlési határozat nyomán, 49 évre a nagyváradi Pro Partium Egyesület birtokába került. Az egyesület vállalta a templom és a templomkörnyék helyreállítását, valamint az épület idegenforgalmi, kulturális és közösségi célú hasznosítását is.
Jellemző, hogy a román állam a maga nemében egyedülálló épület megóvására 1920 óta egyetlen lépést sem tett, így mivel 19940-44 között Tamáshidát nem csatolták vissza Magyarországhoz, egy évszázad, és egy nemzeti célokat felvállaló magyar kormány kellett ahhoz, hogy a műemlék épület megmentésére konkrét lépések történjenek.
