A munkavállalókat érintő adóváltozásokról, és Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi előadásának az erdélyi magyar politikai közbeszédben tapasztalt utóéletéről tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Nagyváradon. A sajtótájékoztatón harmadik témaként szó volt a nagyváradi metropolisz övezet elkerülőútjának ügyéről is.
Felháborító és igazságtalan az a részmunkaidőben dolgozókat érintő, augusztus elsejével életbe lépett rendelkezés, melynek értelmében a munkáltatók annyi járulékot kénytelenek befizetni, mint egy minimálbéren nyolc órában alkalmazott személy után. A kormány indoklása szerint sok volt a visszaélés ezen a téren, ami akár igaz is lehet, de ettől még ez döntés a becsületesen dolgozó, valóban csak részmunkaidőben dolgozni képes embereket bünteti – mondta el Csomortányi István, hozzátéve, hogy az elhibázott döntés következményei már látszanak, amennyiben az elmúlt napokban ezrével mondták fel a részmunkaidős szerződéseket. A kormány ilyen módon próbál plusz adóbevételhez jutni miközben felháborító módon évek óta semmit nem tesz például a speciális nyugdíjak ügyében. Ha spórolni szeretne a kormány, itt kellene kezdeni, nem pedig azokon ütni, akik részmunkaidőben kénytelenek dolgozni, arról nem is beszélve, hogy a kormány már hónapok óta nem hajlandó tudomásul venni, mekkora terhet jelent a lakosság számára az üzemanyagok megnövekedett ára – húzta alá a politikus. „Értjük, és megértjük a lakossági panaszokat ez ügyben, és fontos aláhúzni, hogy a Néppárt nem kormányzati tényező, javaslatainkat pedig egyetlen alkalommal sem vették figyelembe” – mondta.
A nagyváradi metropolisz övezetet elkerülő út ügyére rátérve Csomortányi István elmondta: A Bihar Megyei Tanács országosan is egyedülálló integrált projektjének részeként megépülő új körgyűrű tervét, mely a várost elkerülő forgalom biztonságossá és torlódásmentessé tevését célozza, immár második alkalommal akadályozza teljes összhangban az RMDSZ és a PSD, miután megyei képviselői ismét tartózkodtak az erről szóló szavazáson, a megyei tanács legutóbbi ülésén. Ez a körgyűrű szakasz 201 millió lejes támogatást kapott az Anghel Saligny programból, és most ezt veszélyeztetik. Az RMDSZ és a PSD álságos módon a megvásárlással kisajátítandó területeket ürügyként felhasználva a lakosság érdekeinek védelméről beszél, holott teljesen világos, hogy a lakossági érdek itt az út mihamarabbi megépülése lenne, hiszen sok, akár halálos balesetet is megelőzne a út megépülése, nem beszélve a kisebb balesetekről és a nap mint nap tapasztalható torlódások megszűnéséről. „Sajnos a PSD és az RMDSZ nem a lakosság érdekeit védi, hanem méltatlan politikai játszmát folytat, mely játszma lényege, hogy ellenzéki helyzetből zsarolni próbálják a megyei tanács többségét, és akadályozzák azoknak a sikeres beruházásoknak a létrejöttét, melyekre amúgy minden Bihar megyei lakosnak égető szüksége volna” – fogalmazott az EMNP elnöke. Külön felháborító, hogy az RMDSZ frakcióvezetője a Hegyközben meg nem épült, Váradot elkerülő út hiányát hozza fel az akadályozás okaként, hiszen az borítékolható, hogyha valaki az ottani értékes természeti környezetben szeretne több sávos utat építeni és területeket kisajátítani, szintén tiltakozna az RMDSZ. A politikus három az ügyhöz kapcsolódó szempontra is felhívta a figyelmet. Egyrészt az előző négy évben a PSD és az RMDSZ közösen vezette a megyét, lett volna alkalmuk bizonyítani, milyen jó gazdák, ehelyett csak közéleti botrányok, és elkezdett, de be nem fejezett drága beruházástorzók maradtak utánuk. Másrészt Borsi Lóránt, az RMDSZ megyei frakcióvezetője párhuzamot vont a szóban forgó körgyűrű, és a Belényest elkerülő, a köröstárkányiakat hátrányosan érintő út ügye között. „Ez azért álságos, mert a létező és jól dokumentált lakossági panaszok ellenére az RMDSZ, amíg vezette a megyét, tíz év alatt semmit sem tett a belényesi terelőút nyomvonalának megváltoztatása érdekében, sőt nevetség és gúny tárgyává tették azokat, akik ezt kérték tőlük, és csupán akkor fedezte fel magának az ügyet, mikor ellenzékbe kerül, sőt azt is jól tudják, hogy a megye jelenlegi vezetése tett egyedül kísérletet 2020-ban a nyomvonalváltoztatásra” – fejtette ki a politikus. A harmadik ide tartozó elem, hogy a román sajtó értesülései szerint a metropolisz övezeti terelőút nyomvonala érinti Bíró Rózália képviselőasszony hájói három hektáros birtokát. Így, hogy az úgynevezett károsult birtokosok között ott van a párt egyik politikusa, egészen más színezetet kap az RMDSZ tiltakozása is. „Tisztességesebb lenne tehát, ha Borsi Lóránt azzal állna ki, hogy nem szeretnénk, ha az út megépülne, mert a Bíró Rozália területeit érinti” – nyomatékosította Csomortányi. Ha a projektet ilyen módon sokáig akadályozzák, fennál annak veszélye, hogy a finanszírozás megszűnik, vagyis a megye elbukja a mintegy negyven millió eurós támogatást. Ugyanakkor minden egyes nap, amivel késik a beruházás, súlyos plusz költségeket jelent, hiszen az építőanyagok és a kivitelezés ára napról-napra nő. A plusz költségeket pedig a Bihar megyei adófizetők kényszerülnek állni majd, ezt tudatosítani kell – hangsúlyozta.
Markó Béla őszödi beszédéről lassan egy hete hallgat az RMDSZ
Orbán Viktor tusványosi beszédének erdélyi magyar „visszhangjaira” rátérve, ezek közül Csomortányi István kiemelte Markó Béla véleményét, melyet sajátos módon az RMDSZ volt elnöke nem is az erdélyi magyar sajtóban, hanem a román sajtóban fejtett ki. A Néppárt elnöke a megnyilvánulást egyenesen Markó Béla őszödi beszédének nevezte, rámutatva, hogy Markó elhatárolódott Orbán Viktortól, ami nem meglepő, ismerve a magyarországi baloldalhoz fűződő baráti viszonyát. Legutóbb éppen Márki-Zay Pétert fogadta Marosvásárhelyen, ahol a magyarországi kormányváltás szükségességéről értekeztek.
Markó véleményéből Csomortányi három gondolatot emelt ki. Az egyik gondolat szerint az RMDSZ az elmúlt évtizedekben a párbeszéd és a kölcsönös megértés politikáját vitte. Erre reflektálva, Csomortányi éppen a kölcsönös párbeszéd és a megértés hiányát emelte ki a román hatalom és a magyar közösség viszonylatában, olyan konkrét példákkal illusztrálva ezt, mint a nyelvhasználati jogok visszaszorítása, közösségi jelképeink üldöztetése, a Hargita megyét érintő folyamatos közigazgatási területcsonkítások, a visszaszolgáltatási perekben látott visszaélések, vagy éppen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye. „Ha Markóék szerint ez a kölcsönös megértés és párbeszéd politikája, akkor mi valószínűleg nem ugyanott élünk” – vonta le a következtetést az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
A második markói gondolat értelmében az erdélyi magyarok másfajta Európában érdekeltek, mint az Orbán Viktor vezette Magyarország, mely szembe megy a szélsősége európai föderalizációs törekvésekkel. Erre reagálva Csomortányi István kifejtette: függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence melyik államban élünk, senkinek nem lenne jó, hogy a túlközpontosított, a tagállamok jogait semmibe vevő Európai Egyesült Államok jöjjön létre. Ennek elkerülése mindannyiunk közös érdeke, és ezt Magyarországon -nagyon helyesen- ki merik mondani. Ha Markó Béla ebben nem tud közösséget vállalni a magyarság többségével, akkor az az RMDSZ komoly problémája, és éppen itt volt az ideje, hogy őszinte legyen ebben a kérdésben és ezt nyíltan kimondja. Nagy kérdés ugyanakkor az, hogy ez az RMDSZ álláspontja is egyben, hiszen kevesen tudják, de Markó ma is az RMDSZ alelnöke, gyakorlatilag a párt második embere? – tette fel a kérdést a politikus.
A harmadik gondolat nem takar nagy titkot, arról szólt, hogy Markó Béla büszkén vállalja, hogy a kilencvenes években egyik létrehozója volt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának. Akik erre a korszakra emlékeznek, azoknak eszébe juthat például a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem ordenáré, otromba hazugsága, mely konkrétan Markó Bélához köthető. Ha Markó Béla büszke az elmúlt huszonöt év kormányzati munkájára, akkor vessen egy pillantást a friss népszámlálási adatokra. Az önmagában is botrány, hogy sikerként próbálják tálalni, hogy az 1,7 millióhoz képest három évtized elteltével talán van még egymillió magyar Erdélyben, holott ez óriási veszteség és kudarc, és ekként is kell kezelni. „Ez a szám mutatja igazán Markóék politikájának sikerességét, és egyebekben pedig jó volna végre konkrétan is tudni, miben is állapodott meg a kilencvenes években az RMDSZ a román mélyállammal, milyen alkut kötött a bőrünkre Markó Béla és csapata” – fogalmazott Csomortányi István. Ismétlem, azt sem szabad elfelejteni, hogy Markó Béla mai napig az RMDSZ alelnöke. Ideje volna színt vallaniuk az erdélyi magyarság előtt, melyik oldalon is állnak, az összmagyarság oldalán, vagy nem? Mint mondta, már csak azért is fontos lenne ezt tudni, mert az RMDSZ-nek komoly befolyása van arra, hogy például az állami fenntartású marosvásárhelyi rádió magyar részlegét ki vezeti? Kérdés, hogy ott miért engedik egyes beteges, szélsőségesen liberális, hungarofób személyek folyamatos szerepeltetését, vagy éppen említheténk a marosvásárhelyi nemzeti színház magyar igazgatójának megnyilvánulásait, a Diszkriminációellenes Tanács „genderharcos” vezetőjét Asztalos Csabát, vagy a brüsszeli Soros-listán szereplő Winkler Iuliu EP-képviselőt. Felmerül: ők képviselik-e az igazi RMDSZ-t, illetve hol hazudnak, Brüsszelben, vagy Bukarestben, vagy a választóiknak itthon?
Záró gondolatként az EMNP elnöke kifejtette: mi egy valóban a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló, jó magyar-román viszonyban vagyunk érdekeltek, és közös érdekünk az, hogy az Európai Unió valamennyi polgára számára biztosítsa a jólétet és a fejlődést, úgy, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama haszonélvezője legyen ennek a közös projektnek, anélkül, hogy létezne első és második sebességes Európa.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
