A két romániai református egyházkerület közül a kisebbik, a kilenc egyházmegyében immár valószínűleg kevesebb mint kétszázezer református lelket összefogó Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökválasztás elé néz. Szerkesztőségünk nem kíván állást foglalni egyik jelölt mellett sem, csupán arra vállalkozunk, hogy az egyház berkeiben zajló olyan jelenségekre is felhívjuk a figyelmet, melyekkel egyetlen magyar nyelvű sajtóorgánum sem tud, vagy akar foglalkozni.
Egy korszak vége?
A nyugdíjazás előtt álló Csűry István püspök 2009 óta vezeti a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. Hogy a nevéhez köthető tizenhárom év összességében milyen pozitívumokat vagy negatívumokat hozott az egyház életébe, nem tisztünk megítélni, az viszont kijelenthető, hogy vezetése alatt az egyházkerület egyértelműen, világosan, és teljesen egyoldalúan elkötelezte magát a magyarok érdekképviseleteként meghatározó párt politikája mellett, teljes erkölcsi súlyával annak egyik legfőbb támogatójává vált, olyannyira, hogy az ezt a folyamatot ellenzők egyszerűen csak pártegyháznak tekintik. A vallás és a politika összefonódása régóta vitatéma egyházi és világi berkekben is, de jellemző módon azok, akik Tőkés László püspökségének évei alatt azt hangoztatták, hogy az egyház, „a papok” ne politizáljanak, most teljesen természetesnek és magától értetődőnek veszik a KRE és a tulipános „szövetség” totális összefonódását. De hozhat-e valami újat, mást e tekintetben a megválasztandó új püspök? Tesz-e egy lépést hátra, és megpróbál – legalább látszatra – egyenlő távolságot tartani az erdélyi magyar közélet politikai szereplőitől ?
A jelöltek
Az október 21-én sorra kerülő püspökválasztás két jelöltet talál versenyben. Az egyik a 123 jelölést kapott Bogdán Szabolcs János, krasznai lelkipásztor, a Szilágysomlyói Egyházmegye esperese, akit egyházi forrásaink egyértelműen Szabó Ödön embereként, gyakorlatilag az ő jelöltjeként aposztofálnak.
A másik pedig Forró László a Hegyközkovácsi Református Egyházközség lelkipásztora, aki az egyházkerület főjegyzői tisztét töltötte be 2016-2022 között, ő 95 jelölést kapott a püspöki tisztségre.
Forró a KRE gyülekezeti lapja, a Harangszó mellékletében megjelent bemutatkozásában – ahol egyébként minden választott tisztségre pályázó bemutatkozott – megemlítette, hogy az 1998-2010 közötti időszakban közigazgatási tanácsosként Tőkés László püspök mellett dolgozott, ahogy fogalmaz: „Sok szempontból emlékezetes marad. Ez időszak a belső egységért és a közéleti tisztaságért folytatott kemény harcok időszaka.”
Volna mit megreformálni
A református egyház elméletben a zsinatprezsbiteri elv szerint működik, vagyis az egyház vezetését a helyi gyülekezetektől a legmagasabb testületekig szemben az un. „püspöki rendszerrel”, választott testületek gyakorolják. Egyházközségi szinten a presbitériumok által, magasabb szinten pedig zsinatok által kormányozza magát és alkotja törvényeit. Az egyházi vezetésben a nem lelkész jellegű un. „laikusok” is kiemelkedő szerepet játszanak, a paritás elve szerint, amely alapján egy-egy lelkészi szavazatra, egy-egy világi szavazat esik. A gyakorlatban ez az elv jó ideje nem érvényesül, a valóságban a presbitériumoknak igen korlátozott beleszólási lehetőségeik vannak akár saját egyházközségük életébe is. Legalább is erről tanúsodnak nevüket érthető módon felfedni nem óhajtó forrásaink, olyan presbiterek és más egyházi emberek, akik tapasztalták már mit jelent a politika – és értelemszerűen a hatalom és a pénz – összefonódása az egyházzal, politikusok durva és megengedhetetlen beavatkozása egyházi ügyekbe.
Ne szólj bele – példa a pártegyház működésére
Főleg a magyar állam bőkezű támogatásának köszönhetően az utóbbi években számos templom, egyházi intézmény, más egyházi ingatlan újult meg szerte az egyházkerületben. Forásaink szerint számos esetben az egyes egyházközségek számára kiutalt, felújításra, építkezésre szánt pénzek felhasználásáról egy személyben Farkas Zsolt, a KRE közigazgatási ügyosztályának tanácsosa döntött, a presbiterekkel pedig kötelezvényt írattak alá, melynek értelmében nem szólhatnak bele a felújítás anyagi vonatkozásaiba, így értelemszerűen ellenőrizni sem tudták a kifizetéseket, a pénzmozgásokat.
Értesüléseink szerint Farkas Zsolt – aki egyébként maga is lelkipásztor – a vonakodó presbiterekkel nem egy alkalommal minősíthetetlen hangnemben beszélt, ami önmagában is kérdéseket vet fel. Ugyanakkor nem egy olyan esetről van tudomásunk, amikor a munkálatok végösszege jóval több lett az előirányzottnál, a többletkiadást pedig az adott egyházközségnek saját bevételeiből kellett kigazdálkodnia, úgy, hogy senkinek nem volt rálátása, mennyit, mire és miért is költöttek a megítélt támogatásokból. Az ilyen esetekben gyakori panasz, hogy a kivitelezés során felhasznált anyagok minősége, és maga a kivitelezés szakmailag is sok kívánnivalót hagy maga után, ami a hanyagság, a hűtlen kezelés, a pazarlás kérdéseit is felveti Farkas Zsolt személyével kapcsolatban.
Fejétől bűzlik, avagy kinek az egyháza?
Egyházi forrásaink szerint olyan nagy az összefonódás a Bukarestben épp a kormányzó hatalomban részt vevő magyar (?) párt, és a Csűry István vezette KRE között, hogy nem is annyira erősen sarkítva akár azt is mondhatnánk, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a római katolikus Szabó Ödön. Ő az, aki otthonosan jár ki-be a püspökség épületébe, jogot követel (és kap) magának az egyházat és annak tagjait érintő fontos döntések meghozatalában, ő az, aki hazai terepről, a Szilágyságból saját földijeit, sőt családtagjait hozza helyzetbe a Bihar megyei „ érdekvédelem” háza táján, de jut a rokonaiból nagyváradi katolikus templomba, és magyar iskolába is. És ha már a rokonok felkarolása ilyen jól megy, ne feledkezzünk el arról, hogy mai napig tisztázatlan, hogyan került még 2007-ben egy legkevesebb 200 000 euró értékű nagyváradi belvárosi ingatlan Szabó Ödön parlamenti képviselő közeli rokona tulajdonába. A plébánia egykori Pável utcai kántorlakának pro forma szerinti tulajdonosa egy bizonyos Lukács László, akinek egyedüli élő rokona Szabó Ödön. Az ingatlant Lukács elhalálozása esetén a Szent László plébánia egyháztanácsának elnöki tisztét betöltő parlamenti képviselő, Szabó Ödön örökli. A kárásztelki illetőségű úriember nevére íratott ingatlanban Szabó Ödön édesanyja lakik.
Szabó Ödön és az egyházak összefonódása tehát eléggé jól dokumentált, így nincs abban semmi meglepő, ha feltételezzük: ő áll a szilágysági illetőségű Bogdán Szabolcs János jelölése mögött, így akarván döntő befolyást szerezni – pontosabban megtartani – a jövőre nézve is a KRE életében. Forrásaink szerint egyébként Érmellék, sőt Bihar szerte gőzerővel zajlik a kampány Bogdán Szabolcs János mellett, melyből nem egy „érdekvédelmi” polgármester is alaposan kiveszi részét. Adja magát a kérdés a fentiek ismeretében, mennyire üdvös, sőt egészséges a politika ilyetén belefolyása egyházi ügyekbe, mennyire szolgálja a hívek testi-lelki üdvét, hogy egyházuk leendő első embere egy finoman szólva megosztó és sokak által nem kedvelt politikus Bólogató Jánosa csupán? Miközben drámai mértékű az egyházkerület lélekszámának zsugorodása, a fiatalok elidegenedése az egyháztól minden korábbinál nagyobb méreteket ölt, sok templom kong vasárnap az ürességtől, hogy csak a legégetőbb problémákból említsünk néhányat, de tudunk olyan érmelléki egyházközségről is, mely utoljára a múlt század harmincas éveiben részesült a püspöki vizitáció áldásából, vagyis csaknem száz esztendeje …
A püspökválasztás tétje tehát nem kicsi, reformátusként nem is várhatunk kevesebbett, mint a mostani áldatlan állapotok megreformálását, ahhoz viszont olyan vezetése volna szükség, mely partnernek tekinti az egyháztagokat, a politikumtól viszont képes megtartani az egészséges és üdvös távolságot.
K. Szalárdi István
Kiegészítés
Napokkal a fenti anyag elkészülte előtt, szerkesztőségünk írásban az alábbi kérdéseket intézte a KRE illetékeseihez:
1. Van-e tudomásuk arról, hogy egyes egyházközségekben az adott település polgármestere, vagy más politikus aktívan kampányol(t) valamelyik püspökjelölt mellett?
2. Igazak-e azok a kiszivárgott hírek,amelyek szerint az utóbbi időszakban számos gyülekezetben a megkezdett vagy zajló felújítási munkák pénzügyi, anyagi vonatkozásaiba az adott egyházközség tagjainak, beleértve a presbitériumot nincs betekintése, így ellenőrizni sem tudják azokat?
3. Érkezett-e önökhöz a fent említettek kapcsán szóbeli vagy írásos panasz a szóban forgó gyülekeztek tagjai, vagy presbitériuma részéről?
A kérdésekre semmilyen választ nem kaptunk. Amennyiben ez az elkövetkező napokban mégis megtörténik, írásunkat természetesen frissítjük.
