Az erdélyi magyar felsőoktatás főbenjáró nemzeti ügy
Március 4-én délelőtt tájékoztatót követő sajtóbeszélgetés zajlott a Partiumi Keresztény Egyetem rektori hivatalának tanácstermében, amelynek során a felsőoktatási intézmény Alapítók Tanácsa képviseletében Tőkés László elnök és Szilágyi Zsolt tag számolt be a magyar médiának az egyetemen zajló pénzügyi válságkezelés állásáról. Ezt az is időszerűvé tette, hogy az utóbbi időben különféle híresztelések, dezinformációk és találgatások kaptak lábra a nyilvánosságban, el egészen a tanintézet küszöbön álló megszűnéséig. Erről azonban szó sincs – jelentették ki mindketten, egybehangzóan és határozottan.
Tőkés László elöljáróban leszögezte: a Partiumi Keresztény Egyetem megalapítása, fennállása, fenntartása és fejlesztése olyan nemzetpolitikai ügy, amelyhez minden magyar embernek – bárhol is éljen – pozitívan kellene viszonyulnia, hiszen a magyar jelenről és jövőről szól. Különösebben nem kell ecsetelni az erdélyi magyar anyanyelvű oktatás, nevelés, közművelődés és tudományosság bármelyik intézményének fontosságát, főként olyan időkben, amikor a román nemzetállam nemhogy támogatná, hanem még akadályozza is a kisebbségek anyanyelvű oktatásának kiteljesedését annak teljes vertikumában.
Az erdélyi magyar felsőoktatás „főbenjáró nemzeti ügy” – mondta Tőkés László, ebből adódóan várható el és igényelhető a jóindulatú viszonyulás és összefogás a Kárpát-medence, a történelmi régió és azon belül a Partium egyik szellemi erődítménye, a nagyváradi székhelyű magyar univerzitás ügyében. Külön kérte a médiát arra, hogy támogassa az egyetemet a korrekt, kooperatív, jóindulatú és építő jellegű tájékoztatással, mindemellett, hogy érthető a sajtó fokozott – bár néha szenzációhajhász – érdeklődése. Úgy vélte, hogy sem a rosszindulatú kiszivárogtatások, sem a rémhírkeltés nem szolgálja az átmeneti pénzügyi-gazdasági válságba került PKE-t, illetve az ott lankadatlanul folyó munkát. Szilágyi Zsolt hozzátette: a belső ügyek kiteregetése kontraproduktív lehet, csak félreértéseket, személyeskedéseket és alaptalan feltételezéseket szül. De arról szó sincs, hogy bárki el akarná tussolni azt, ami a nyilvánosságra tartozik.
Tőkés László és Szilágyi Zsolt egybehangzóan megerősítették: zajlik a feltárása annak a folyamatnak, ami az egyetem eladósodásához vezetett. A PKE fenntartó intézményével, a Sapientia Alapítvánnyal való szoros együttműködésnek és megegyezésnek köszönhetően határidőre elkészült az a strukturális, adminisztratív, személyzeti és gazdasági-pénzügyi válságkezelő tervdokumentum, amit el is juttattak a kolozsvári alapítványi székhelyre. „Az előirányzott rövid és hosszú távú válságkezelő intézkedésekkel párhuzamosan az előzőkben elkezdett anyagi-pénzügyi kivizsgálás is folytatódik, a személyi felelősség megállapítását is beleértve mindazok esetében, akik közvetlen módon vagy hivatali ténykedéseik révén anyagi kárt okoztak egyetemünknek, és bizonyítható módon hozzájárultak a válsághelyzet kialakulásához” – áll az alapítók vonatkozó nyilatkozatában, amely szerint „a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel való kényszerű egyesülés alternatívájával szemben az Alapítók Tanácsa föltétlen előnyben részesíti egyetemünk önállóságának megőrzését”. Az egyetem fennállása nincs veszélyben, sőt pozitív jelek is mutatkoznak a már két évvel ezelőtt elkezdett belső reform fejleményeiként: megalakult az új szenátus, folyik a modernizáció követelte belső átalakulás, épül az új székház. „A Romániában mostanság dúló általános magyarellenesség áldatlan viszonyai közepette, valamint erdélyi magyar nyelvű felsőoktatásunk többszörösen hátrányos helyzetét szem előtt tartva, felelősségünk teljes tudatában kérjük a magyar közvélemény, a szülők és az egyetemi hallgatók, nem utolsó sorban pedig az intézményfenntartó magyar kormány és az illetékes intézmények hathatós támogatását partiumi térségünk nemzetpolitikai fontosságú tanintézete, a Partiumi Keresztény Egyetem számára” – zárul az alapítók nyilatkozata.
Nagyvárad, 2016. március 4.
Tőkés László
irodájának sajtószolgálata
Az Alapító Tanács közleménye
A Partiumi Keresztény Egyetem Alapítók Tanácsának mellékelt dokumentumai rávilágítanak jobb sorsra érdemes tanintézetünk válságára, másfelől pedig a Tanácsnak a válság megoldására irányuló állhatatos és következetes erőfeszítéseire. Noha az Alapítóknak nem tartozik közvetlen hatáskörükbe a válságkezelés – mindazáltal rendkívüli gyűlések, konzultációk és problémamegoldó megbeszélések sorozatán át, hónapok óta azon fáradoznak, hogy a kialakult sajnálatos helyzetet orvosolják, és negyedszázados története legnagyobb válságából az egyetemet talpra állítsák.
Büszkék vagyunk arra, hogy az 1989-es rendszerváltozás nyomán Románia első akkreditált magyar felsőoktatási intézményét sikerült létrehoznunk a Partiumban. Fatális fejleménynek ítéljük, hogy minekutána az elmúlt huszonöt esztendőben a posztkommunista romániai viszonyok, másfelől a Gyurcsány-korszak minden viszontagságát sikerült leküzdenünk, a külső veszélyeztetettség elmúltával most belülről fakadó válsággal kell szembenéznünk.
Úgynevezett belső ügyről lévén szó, továbbá annak tudatában, hogy az ellenséges irányultságú politikum és média célzatos módon sokat árthat egyetemünk ügyének, a válság kipattanásától fogva tudatosan kerülni igyekeztünk a széles nyilvánosságot. Ennek ellenére – amint az várható volt – a rosszindulatú politikai és sajtóbéli támadásokat nem kerülhettük el, emiatt pedig jóhiszemű hírkorlátozásunk csak részben érte el a célját. Alapítók Tanácsa végtére is ezért döntött a nyilvánosság tárgyszerű és hiteles tájékoztatása mellett – hiszen a helyzet orvoslásának kulcsát nem a dolgok eltussolásában, hanem a problémák tényleges megoldásában látja.
Az elmúlt hónapokban – mindent egybevetve – ennek a meggondolásnak az alapján jártunk el.
• A megelőző kivizsgálások következményeképpen menesztettük az egyetem rektorát és gazdasági igazgatóját.
• A decemberben hivatalba lépett új szenátus átmenetileg megbízott rektort és gazdasági igazgatót állított az egyetem élére.
• Az Alapítók Tanácsa az egyetem gazdasági és gazdálkodási helyzetének a további, részletekbe menő kivizsgálását rendelte el.
• Ezzel együtt, a kialakult válságos helyzet megoldása céljából egy új pénzügyi és gazdasági terv kidolgozását, valamint – a közelgő egyetemi választásokig terjedő időszakra – intenzív válságkezelést irányzott elő.
(Lásd a PKE AT 2015. november 4-i határozatait.)
Az egyetemen megingott közbizalom, valamint a szükséges rendteremtéssel szembeni közegellenállás, továbbá a feltornyosult feladatok sokasága miatt a kivizsgálás és a válságkezelés folyamata viszonylag lassan haladt előre. A PKE fenntartó intézményével, a Sapientia Alapítvánnyal való szoros együttműködésnek és megegyezésnek köszönhetően, folyó év március elejére készült el az a strukturális, adminisztratív, személyzeti és gazdasági-pénzügyi válságkezelő tervdokumentum, melyet a mai napon juttatunk el a kolozsvári alapítványi székhelyre. Az előirányzott rövid és hosszú távú válságkezelő intézkedésekkel párhuzamosan az előzőkben elkezdett anyagi-pénzügyi kivizsgálás is folytatódik, a személyi felelősség megállapítását is beleértve mindazok esetében, akik közvetlen módon vagy hivatali ténykedéseik révén anyagi kárt okoztak egyetemünknek, és bizonyítható módon hozzájárultak a válsághelyzet kialakulásához. (Lásd a PKE AT 2016. február 18-i határozatait.)
„A Partiumi Keresztény Egyetem jövőjét illetően, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel való kényszerű egyesülés alternatívájával szemben az Alapítók Tanácsa föltétlen előnyben részesíti egyetemünk önállóságának megőrzését” – áll az AT határozatában.
A Romániában mostanság dúló általános magyarellenesség áldatlan viszonyai közepette, valamint erdélyi magyar nyelvű felsőoktatásunk többszörösen hátrányos helyzetét szem előtt tartva, felelősségünk teljes tudatában kérjük a magyar közvélemény, a szülők és az egyetemi hallgatók, nem utolsó sorban pedig az intézményfenntartó magyar kormány és az illetékes intézmények hathatós támogatását partiumi térségünk nemzetpolitikai fontosságú tanintézete, a Partiumi Keresztény Egyetem számára.
Nagyvárad, 2016. március 4.
A Partiumi Keresztény Egyetem
Alapítók Tanácsa
A Partiumi Keresztény Egyetem Alapítók Tanácsa 2015. november 4-i ülésének határozatai
XXXI. HATÁROZAT
Hosszan tartó kivizsgálás nyomán, az Alapítók Tanácsa megbízásának alapján Váradi József és Hámos József külső szakértők tényfeltáró jelentésének és az ebből levont következtetéseknek megfelelően:
1. Alapítók Tanácsa megvonja bizalmát dr. János Szabolcs rektortól és Berei Annamária gazdasági igazgatótól, és felszólítja őket a tisztségükből való lemondásra. Amennyiben ez az elvárás nem teljesülne, az egyetem szenátusa elé utalja tisztségükből való leváltásuk indítványát.
2. Az előző határozati pont teljesülésének idejétől megbízott rektor kinevezését hagyja meg a szenátusnak az operatív vezetés élére, aki tisztségét a folyamatban levő választások lezárásáig, illetve az új rektor kinevezéséig, ideiglenesen tölti be.
3. A megbízott gazdasági igazgató az új gazdasági igazgató kinevezéséig tölti be feladatkörét.
4. Alapítók Tanácsa a hivatkozott kivizsgálási jelentés, valamint a Platon Judit által benyújtott vizsgálati jelentés alapján elrendeli az Egyetem gazdasági és gazdálkodási helyzetének a további részletekbe menő kivizsgálását egy munkacsoport által. Egyben megbízzák Tőkés László elnököt a bizottság kinevezésével.
5. A kialakult válságos helyzet megoldása céljából Alapítók Tanácsa szükségesnek tartja egy új pénzügyi és gazdasági terv kidolgozását, valamint a Sapientia Alapítvány vonatkozó meghagyásainak következetes végrehajtását (lásd Megállapodás) és általában a Sapientia Alapítvánnyal való szoros együttműködést a megbízott menedzseri vezetőség részéről.
Az egyetemi választásokig terjedő időszakban intenzív válságkezelésre van szükség az Egyetem részéről, melynek folyamatába szükség szerint pénzügyi, gazdasági szakértők bevonása ajánlatos.
A Partiumi Keresztény Egyetem Alapítók Tanácsa 2016. február 18-i ülésének határozatai
XVI. HATÁROZAT
Alapítók Tanácsa megvizsgálta Fodor Attila tanszékvezető által megfogalmazott kérést a zeneszakra vonatkozóan és támogatja, hogy a zeneszak elnevezésében a 2016–2017-es tanévtől kezdődően a Zenepedagógia helyett Zene szerepeljen.
XVII. HATÁROZAT
A Partiumi Keresztény Egyetem szenátusának kérésére Alapítók Tanácsa az Etikai Bizottság elnöki tisztségére Lászlóffy Zsolt előadó tanárt jelöli.
XVIII. HATÁROZATA
Visszautalva a Sapientia Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezető képviselőinek 2016. február 15-i, nagyváradi találkozójára, Alapítók Tanácsa mélységes sajnálattal veszi tudomásul, hogy minden eddigi erőfeszítése, jobbító szándékú határozata és intézkedése, valamint az új egyetemi vezetőség ez irányú együttműködése ellenére, jobb sorsra érdemes tanintézetünk csődközeli válságos helyzetbe jutott.
Egyetemünknek a válsághelyzet kialakulásában hordozott felelőssége tudatában, Alapítók Tanácsa a vezetőség erkölcsi kötelességének tartja, hogy a Sapientia Alapítvány által felkínált segítséget köszönettel elfogadva és az általa támasztott szigorú feltételeknek maradéktalanul eleget téve, az alapítvánnyal szorosan együttműködve a válság leküzdése és a kibontakozás érdekében minden lehetőt megtegyen.
Ennek elérése céljából Alapítók Tanácsa a következőket irányozza elő, hagyja meg és rendeli el:
1. 2016/III. számú határozatát megerősítve és annak értelmében az előzőkben elkezdett anyagi-pénzügyi kivizsgálás folytatását és a személyi felelősség megállapítását rendeli el a Molnár Erzsébet vezette, a Gazdasági Bizottság tagjaiból álló vizsgálóbizottság által, mely a vizsgálat befejeztével jogilag értelmezhető zárójelentést terjeszt a Tanács elé.
2. A Gazdasági Bizottság előzetes jelentése alapján Alapítók Tanácsa fegyelmi eljárást indít dr. János Szabolcs volt rektorral szemben, továbbá indokolt esetben – a vizsgálati zárójelentés alapján – jóvátételi és jogorvoslati eljárást kezdeményez mind a volt rektorral, mind Berei Annamária volt gazdasági igazgatóval, valamint mindazokkal szemben, akik közvetlen módon vagy hivatali ténykedéseik révén anyagi kárt okoztak egyetemünknek, és bizonyítható módon hozzájárultak a válsághelyzet kialakulásához.
3. Mind anyagi, mind erkölcsi szempontból elengedhetetlenül fontos a már ez ideig tényszerűen megállapított anyagi károk haladéktalan behajtása a Rektori Hivatal által.
4. 2015/XXXI. és 2015/XXXVI. számú határozatai értelmében, valamint a Sapientia Alapítvánnyal való, 2016. február 15-i megegyezésnek megfelelően,
az egyetemi reformbizottság reformterveinek, valamint a Sapientia Alapítvánnyal tavaly kötött Megállapodásnak és a Gazdasági Bizottság előzetes jelentésének a figyelembevételével,
Rektori Hivatal és az ebben illetékes egyetemi tisztségviselők és testületek, a megszabott 2016. március elsejei határidővel készítsék el azt a strukturális, adminisztratív, személyzeti és gazdasági-pénzügyi „túlélési tervet”, mely lehetővé teheti egyetemünk válságának leküzdését és tanintézetünk talpra állását.
5. Ezzel együtt egyetemünk Rektori Hivatala, Gazdasági Hivatala és felelős testületei kapcsoljanak át a folyamatos válságkezelés „üzemmódjába”, és haladék nélkül tegyék meg a megoldáshoz szükséges azonnali és rövid távú intézkedéseket.
6. A Partiumi Keresztény Egyetem jövőjét illetően, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel való kényszerű egyesülés alternatívájával szemben Alapítók Tanácsa föltétlen előnyben részesíti egyetemünk önállóságának megőrzését. Ennek viszont elengedhetetlen előfeltétele a megfelelő válságkezelés, nevezetesen: a túlélési terv elkészítése, elfogadása és sikeres végrehajtása.
7. A válságkezelő reform- és programterv elkészítése tekintetében Alapítók Tanácsa meghagyja, hogy az anyagi szükséghelyzet kényszere semmiképpen ne érvényesüljön az egészséges egyetemépítés rovására, a pénzügyi „redukcionizmus” ne vezessen tanintézetünk elsorvasztásához.
