A szélsőségesen soviniszta és magyargyűlölő Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke, Mihail Tȃrnoveanu ünnepi felvonulást hirdetett meg Románia nemzeti ünnepe alkalmából, december 1-ére, Kézdivásárhelyre. A székelység legkeletibb fellegvárának számító városunkba az ország más vidékeiről román tömegeket toborzó felhívásában Orbán Viktor miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló sáljával szítja a közhangulatot, és a megelőző időkben Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagykárolyban rendezett, hasonló, provokáló szándékú demonstrációk felemlegetésével kelt ellenséges hangulatot az erdélyi magyarsággal, a tömbmagyar székelységgel szemben. „Erdély román föld” – hangoztatja toborzójában.
Az előirányzott rendezvényt nem lehet betiltani – mondja Bokor Tibor polgármester, mivel az nem engedély-, hanem csak bejelentésköteles. Ez így igaz, azonban az ünnepi felvonulás beharangozójának narratívájáról és tartalmáról már nem mondható el ugyanez. Egy európai demokratikus országban – aminek Románia tartja magát –, az Európai Unió tagállamában nincs helye a nemzeti diszkriminációnak, a rágalmazásnak és uszításnak, melyek alkalmazásához a Nemzet Útja szervezet folyamodik. A gyűlöletbeszédet és az egyes nemzeti közösségek egymásra uszítását a román törvények is tiltják.
Mihail Tȃrnoveanu azt állítja, hogy: „2015. december 1-én Kézdivásárhelyen házi készítésű bombákkal akarták megölni a románokat.” Ez a volt Securitate eszköztárából kölcsönzött, magyarok elleni erőszak kiprovokálására alkalmas merő rágalom.
Az elnök-provokátor másik állítása szerint Kézdivásárhely „a magyar irredentizmus egyik fontos központja”. Íme, egy újabb, verbális agressziónak beillő, szemenszedett vádaskodás. Még csak meg sem lepődhetünk ezen, hiszen a román média és közbeszéd az utóbbi időben a „magyar irredentizmus” vádjától hangos. Orbán Viktor előbb említett sáljának viselése elleni hivatalos állásfoglalásában a Bogdan Aurescu vezette román külügyminisztérium is azt hangsúlyozta, hogy számára „minden revizionista megnyilvánulás elfogadhatatlan”.
Apropó: irredentizmus és revizionizmus! Bizton megállapítható, hogy Magyarországon és Romániában jelenleg egyetlen olyan valamirevaló magyar politikai erő vagy társadalmi szerveződés sincsen, amely irredenta eszméket vallana vagy revizionista célokat követne. Ugyanez viszont távolról sem mondható el román viszonylatban. Moldova Romániával való újraegyesítése ugyanis deklarált román állampolitikai szándék – ami az európai országok közösségében szinte egyedülálló eset a maga nemében. A román kettős mérce használatára tehát ráillik a közmondás szava: „Bagoly mondja verébnek…”
Kézdivásárhelyen a román szélsőnacionalista provokátorok az úzvölgyi forgatókönyv szerint készülnek eljárni. Október 23-i haditemetőbeli provokációjuk keretében odáig merészkedtek el, hogy a ’30-as évek szélsőjobboldali és ultranacionalista Legionárius Mozgalmának (Mișcarea Legionarǎ) hagyományát folytatva létrehozták a Keresztek Testvérisége (Frǎția Crucilor) elnevezésű „véd- és dacszövetséget”, amely határozottan deklarálta, hogy „egyetlen bíróságnak sem veti alá magát”, vagyis az állam alkotmányos, törvényes rendje fölé helyezkedik.
Okkal tehetjük fel a kérdést: kinek milyen érdeke fűződik az interetnikai feszültségkeltéshez, az ukrajnai háború közvetlen térségében? Joggal volna elvárható a román kormánytól, nevezetesen pedig Klaus Iohannis államelnöktől, hogy gátat vessenek a Románok Egyesüléséért Szövetség- és a Nemzet Útja-féle gyűlöletbeszédnek, valamint erőszakot gerjesztő akciózásnak.
Az RMDSZ-ről azt olvashatjuk, hogy „nem kívánta kommentálni” a nagy-magyarországos sálügyet. Elvárható volna, hogy magyar érdekvédelmi szervezetünk (!) a nem létező „magyar irredentizmus” körüli hisztériát koalíciós partnereivel (!) együtt igyekezzen leszerelni és hatástalanítani.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak viszont hivatalból illene eljárást indítania a Nemzet Útja szervezet úzvölgyi és – előkészületben lévő – kézdivásárhelyi garázdálkodásai ügyében.
Nem utolsósorban pedig a Román Ortodox Egyháznak is el kellene határolódnia a sokszor egyházi asszisztenciával lebonyolított, a Krisztus keresztje által szentesíteni próbált, szélsőséges és gyűlöletkeltő román megnyilatkozásoktól.
Mi, magyarok megértjük román Testvéreink örvendezését nemzeti ünnepük alkalmával. A kölcsönös tisztelet jegyében viszont joggal várhatjuk el, hogy katasztrofális történelmi vereségünk miatti gyászunkat ők is elfogadják. Sőt, ezen túlmenően azt is, hogy az országegyesítő atyáik 1918. december 1-i ígéreteit az erdélyi magyarság irányában Nagy-Romániában végre betartsák.
Nagyvárad, 2022. november 28.
Tőkés László,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
