Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.
Prózai írásokat Kötter Tamás, Tóth Ágnes, Kovács-Széles Andrea, Sütő Éva tollából közöl a folyóirat, vers Lipcsei Mártától, Debreczeny Györgytől, Müller Dezsőtől olvasható a számban, míg Márton Károly ezúttal aforizmákkal van jelen.
Goron Sándor érdekes tanulmánya azt veti össze, hogy Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának magyar nyelvű fordításakor miként próbálták és sikerült megoldaniuk az angol drámaköltő szójátékainak átültetését Vörösmarty Mihály, Áprily Lajos, Illés László, Jánosházy György, illetve legújabban Forgách András és Fekete Ádám.
A folyóiratszám képzőművésze Jovián György, akinek most nyílt meg kiállítása a váradi barokk palotában. A szilágysomlyói születésű, művészként Nagyváradon, majd Magyarországon és Nyugat-Európában kiteljesedett alkotó Sic erat in fatis című tárlatának egyes munkái illusztrálják a Várad májusi számát. Amelynek másik két „vendége” Visky András és Fábián Judit, előbbinek a Posticumban lezajlott könyvbemutatójáról, utóbbinak pedig a Bihar Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozójáról olvasható beszámoló. A kolozsvári író legújabb, Kitelepítés című kötetéről recenziót is közöl a folyóirat Fried Noémi Lujza tollából. Egy másik recenzió egy tavaly megjelent kötetről szól: A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért című munka fordítója Tolnay István volt, a kiadványról Csáky Zoltán ír. Lencar Péter ezúttal Todd Field Tár című filmjét ajánlja az olvasóknak-nézőknek.
Három helytörténeti jellegű írást is tartalmaz a friss lapszám. Teleki Béla székesfehérvári filológus tanulmánya adalék kíván lenni a Körösök völgyének történetéhez az ősi Garázda nemzetség politikai karrierjének és gazdasági felemelkedésének vázolásával, ami szervesen kapcsolódott a Teleki családok kelet-magyarországi és partiumi térnyeréséhez. Egy másik dolgozat Mezey Dezső lakatos és toronyórás mester kálváriája címmel azt a műszerészt hozza előtérbe, akinek az egyik legjobb állapotban lévő, ma is üzemelő, látogatható óraszerkezete éppen Nagyváradon, a városháza tornyában működik. Farkas László e havi „sajtótükrében” a Rimanóczy szálló és gőzfürdő körül a 20. század közepére kialakult bonyodalmakról olvashatni.
A Várad májusi száma megrendelhető a varadszerkesztoseg@gmail.com e-mail címen, amelyen előfizetés is eszközölhető. A megrendelők a folyóiratot postán kapják meg, az előző lapszámok a Varad.ro honlapon is olvashatók.
