Az Európai Bizottság a schengeni övezetben szeretné látni Romániát

Az Európai Bizottság ismét felszólította az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá Románia és Bulgária csatlakozását a szabad mozgást biztosító schengeni térséghez, és jelezte: „hivatalos konzultációs folyamatot” kíván lefolytatni a belső határellenőrzésről, amelyet egyes schengeni tagállamok fenntartanak a szabad mozgást biztosító térségen belül, és szankciókkal fenyeget, ha nem történik kötelezettségvállalás e politika megváltoztatására – derül ki a kedden közzétett második schengeni jelentésből.

A dokumentum, amely áttekinti belső határellenőrzés nélküli uniós térség tavalyi helyzetét, felsorolja a jó gyakorlatokat, de a megoldatlan „kihívásokat” és a Brüsszel által prioritásnak tekintett cselekvési területeket is. Ezek közé tartozik a hosszú távú belső határellenőrzések fokozatos megszüntetése és alternatív rendőrségi együttműködési intézkedésekkel való felváltása.

Brüsszel emlékeztet arra, hogy a schengeni határokon belüli ellenőrzések újbóli bevezetésének kivételesnek, időben korlátozottnak és végső eszköznek kell lennie. Az illegális migránsok miatt jelenleg hat uniós tagállam alkalmaz ilyen ellenőrzéseket: Franciaország, Ausztria, Németország, Dánia, Szlovákia és Svédország, valamint Norvégia és Izland, amelyek nem uniós, de schengeni tagok. A kedden közzétett jelentésben a Bizottság azt írja, hogy hivatalos konzultációs folyamatot indít valamennyi érintett tagállammal, és figyelmeztet, hogy „kész a rendelkezésére álló jogi intézkedéseket alkalmazni, ha e konzultációk nem vezetnek egyértelmű kötelezettségvállaláshoz a változtatásra”. A jelentés további prioritásai között szerepel a külső határok megerősítése, az illegális migránsok hazatoloncolási rendszerének hatékonyabbá tétele és a schengeni igazgatás megerősítése, amelyről az egyes országoknak szóló ajánlásokat is ki kell adni.

A Bizottság arra is felszólítja a Tanácsot (amely az uniós tagállamok vezetőit tömöríti), hogy engedélyezze Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni térséghez, és a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem érdekében erősítse meg a szabad mozgást biztosító térség belső biztonságát. A Bizottság emellett prioritásként kezeli a vízumpolitika jobb kihasználását az illegális migráció elleni küzdelem érdekében, valamint a nem uniós országok vízumpolitikájának az uniós országokéval való összehangolását. Az Európai Bizottság szerint a június 8-án esedékes schengeni tanácsi ülés „lehetőséget nyújt a miniszterek számára, hogy jóváhagyják a meghatározott politikai prioritásokat”, és sürgette Svédországot és Spanyolországot, amelyek az EU Tanács jelenlegi és következő féléves elnökségét töltik be, hogy folytassák a javasolt prioritások és intézkedések megvalósítását.

Mint ismeretes, a két ország csatlakozását Ausztria ellenzi a legvehemensebben, arra hivatkozik ugyanis, hogy csak tavaly több mint százezer illegális migráns érkezett az országban más EU-tagállamokon keresztül, holott azokban kellett volna regisztrálni őket. Ezért a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. A schengeni bővítésről az EU belügyminiszterei csak egyhangúlag dönthetnek, Gerhard Karner osztrák belügyi tárcavezető viszont a fenti érvekre hivatkozva megvétózta a bővítést a belügyminiszterek december 8-i ülésén, és azóta többször is jelezte: Bécs álláspontja nem változott az ügyben.

Forrás: kronikaonline.ro

Facebook
Érintő hírportál