A romániai magyar sajtó egyöntetűen elhallgatta azt, amit egyébként a román média sem vert túl nagy dobra: 52 és fél millió lejt fog az állam az adófizetők pénzéből átutalni az RMDSZ-nek 2024-ben költségvetési támogatás címén.
Az országos választási hatóság (Autoritatea Electorală Permanentă) jelentette a minap, hogy már át is utalta a román politikai pártoknak a januári hónapra kiosztott központi támogatásokat, összesen 21,6 millió lejt, parlementi súlyuknak megfelelő arányban. Ebből a két koalíciós kormánypárt, a PSD 8,5 milliót, a PNL 7,2 milliót vágott zsebre. S bár az AUR az utóbbinál már népszerűbb a felmérésekben, egyelőre csak 3,9 millió lejt kapott.
A bukaresti média emlékeztetett: a december 28-án kihirdetett 2024-es államháztartási törvényben a politikai pártok központi támogatására is több jut, mint a tavaly, amikor „csak” 256 millió közpénzt kaptak. Idén ez az összeg 314 millió lej lesz (kb. 62 millió euró). A 22%-os emelkedést az idén várható négy országos választással indokolták, hiszen úgymond rengeteg pénzt kell elpocsékolni a kampányra.
Nem mellékesen közölte a román sajtó, hogy mennyi pénzt irányzott elő szétosztásra a büdzsétörvény a nemzeti kisebbségi szervezeteknek, amelyek ugyan nem pártként vannak bejegyezve, de képviselőjük van a román törvényhozásban. Azt tudni kell, hogy egy máig érvényben lévő antidemokratikus jogszabály azt mondja ki, hogy csak azok a kisebbségi szervezetek részesülhetnek központi támogatásban, amelyeket Bukarest parlamenti képviselettel ruházott fel, tételesen megnevezve 18 szervezetet, amelyek egy-egy képviselőt küldhetnek a törvényhozás alsóházába. Ők alkotják az ún. nemzeti kisebbségek parlamenti csoportját. Nem sorolják ide a romániai magyarokat, mivel nekik úgymond van mind az alsó-, mind a felsőházban képviseletük azáltal, hogy a parlamenti választásokon megugrották az 5%-os bejutási küszöböt. Amennyiben ez nem történne meg, akkor a magyarság Bukarestben „akkreditált szervezete” mindenképpen kapna egy mandátumot az alsóházban, 19. kisebbségi képviselőként. (Jelenleg amúgy nem 18 fős a kisebbségi csoport, hanem csak 17, mivel Andi-Gabriel Grosarut, a Romániai Olaszok Egyesületének képviselőjét kizárták maguk közül a többiek, miután gerinctelen csúszómászónak nevezte társait. Köztudott amúgy, hogy a kisebbségi csoport tagjai valóban mindig a regnáló hatalom szekerét tolják, azon millióknak fejében is, amit támogatásként a szervezeteik a kormányzattól kapnak.)
Az RMDSZ-nek évről évre el kell döntenie, hogy a pártoknak járó támogatást vagy a nemzetiségi kisebbségek szervezeteinek járót veszi fel. Mivel ez utóbbi rendre több az előbbinél, a magyar szervezet a 19. „akkreditált kisebbség” nevében járul a pénztárhoz: 2024-re több mint 10 millió euró üti a markát abból a majdnem 50-ből (azaz 242 millió lejből), amit a hatalom szétoszt a kisebbségi szervezetek között. A második kedvezményezett a Pro Europa Roma Párt (34,2 millió lej), a harmadik a Német Demokrata Fórum (19,1). A Romániai Ukránok Szövetsége is kap 17 milliót, sőt a dobrudzsai raszkolnyik oroszok (lipovánok) szervezete is több mint 13-at. A számarányukhoz mérten sokkal nagyobb politikai befolyással bíró örmények szövetsége (UAR) markét tíz és fél millió lej üti idén.
A kormányzati kommunikáció leszögezi, hogy ezeket a pénzeket a kedvezményezett szervezetek a nemzeti kisebbégekhez tartozó polgárok kultúrájának, identitásának és anyanyelvének megőrzésére, kulturális örökségük és hagyományaik ápolására, gazdagítására stb. kell fordítsák. Ehhez képest köztudott, hogy az illető szervezetek valójában önmagukra költik az adófizetők pénzének ezt a részét.
Egy friss INSCOP-felmérés szerint az RMDSZ – amely nem osztozik a román államtól kapott pénzen a többi erdélyi magyar politikai szervezettel – a biztos pártválasztók körében már a parlamenti küszöb alatt áll 4,8 százalékkal, csak a választásokon biztosan részt vevő biztos pártválasztók körében áll 5,6-on, vagyis átlépné az öt percentes küszöböt. Ez amúgy nem ok az aggodalomra., ugyanis a korábbi években az RMDSZ kormányzati pozíciót kihasználva elérte, hogy a választási törvénybe beiktassanak egy ún. alternatív küszöböt. Ami azt jelenti, hogy ha valamely induló szervezet megszerzi a voksok minimum 20%-át Románia minimum négy megyéjében a törvényhozási választásokon, akkor mindenképpen parlamenti mandátumokhoz jut.
Forrás: ehir.ro
