Úrnapja
Az ünnep teljes neve: az Úr Testének és Vérének ünnepe. Az egyházi évben a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Az ünnep eredete a 12. századi eukarisztia-kultusszal áll kapcsolatban, Jézus eukarisztikus jelenlétét hangsúlyozza. A szentmisében az átváltoztatástól kezdve Jézus teste és vére jelen van a kenyér és a bor színében. Ez a jelenlét megmarad, ezért őrizzük a szentostyát a tabernákulumban.
Úrnapja ünnepét 1264-ben rendelte el IV. Orbán pápa, ez a Szentháromság vasárnapja után az első olyan ünnep, amely nem konkrét bibliai eseményt jelenít meg, mint a húsvéti vagy a karácsonyi ünnepkör, hanem egy úgynevezett hittitkot.
A Krisztus testét és vérét jelképező oltáriszentség titkát megjelenítő ünnepet eredetileg a pünkösdöt követő vasárnap utáni csütörtökön ünnepelték, majd ezt VI. Pál áttette a következő vasárnapra. Ennek ellenére sok helyen, így Rómában is megmaradt a csütörtöki ünneplés szokása.
Úrnapja manapság a virágszőnyegekről, a falusi virágsátrakról és a körmenetről ismert, utóbbi szokás a 15. századtól terjedt el.
