Az erdélyi magyarság vezetői álljanak a jó oldalra!
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke február 3-i sajtótájékoztatóján aktuális politikai kérdések mentén fejtette ki álláspontját, véleményét.
Elöljáróban megemlékezett a vasárnap elhunyt, szerdán örök nyugalomra helyezette egykori temesvári eszme- és küzdőtársáról, Borbély Imréről. „Kegyelettel és elismeréssel hajtunk fejet a napokban távozott temesvári szabadságharcos, volt parlamenti képviselő emléke előtt, aki a Temesvár Társaság tagjaként 1990 márciusában egyik kezdeményezője volt a romániai politikai és társadalmi közélet megtisztulását szorgalmazó Temesvári Kiáltvány 8. pontjának, és egyik értelmi szerzője az erdélyi magyar önrendelkezést kimondó Kolozsvári Nyilatkozatnak” – fogalmazott mai állásfoglalásában. Az újságíróknak elmondta: természetesnek és fontosnak tartotta, hogy személyesen is megadja a végtisztességet Borbély Imrének, ezért Brüsszelből Temesvárra utazott szerdán. Ily módon nem lehetett ott azon a csütörtöki vitán – bár annak egyik szorgalmazója volt –, ami az Európai Parlamentben zajlott a Romániában előállt politikai válságról.
Az Állásfoglalás a demokratikus rendszerváltás és a nemzeti önrendelkezés ügyében című, közleményünkhöz csatolt nyilatkozatban Tőkés László kifejti: „Borbély Imre szellemi-politikai öröksége szellemében kell felemelnünk a szavunkat ezekben a napokban az országunkban zajló kommunista visszarendeződés ellen. Sajnálatos és szégyenletes, hogy ebben a tekintetben az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét kisajátító RMDSZ-re nem számíthatunk. A Fidesz–KDNP hathatós támogatásával a román törvényhozásba jutott politikai szervezetünk ugyanis mind a demokratikus rendszerváltozás, mind a nemzeti önrendelkezés korszakos politikai célkitűzéseit megtagadva azzal a posztkommunista Szociáldemokrata Párttal vállal cinkosságot, amelynek kormánya rövid egyhónapos országlása idején jóformán hadat üzent a demokráciának, a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatásnak, és a minap elfogadott büntetőjogi kormányrendeletével, valamint közkegyelmi törvénytervezetével – méltán – fordította maga ellen a hazai és nemzetközi polgári és politikai közvéleményt, nem kevésbé pedig országunk és a demokratikus világ mértékadó közintézményeit, illetve fórumait.”
Az EMNT elnöke úgy értékelte, hogy az 1989 utáni legkiterjedtebb romániai utcai megmozdulások az RMDSZ ellen is szólnak mindaddig, amíg a szövetség támogatja a kormányt, a kormánypártokat, és nem hajlandó egyértelműen elítélni a tüntetések okát képező sürgősségi kormányrendeletet és törvénytervezetet. „Ne rántsák magukkal a magyar közösséget egy olyan politikába, amely a magyarság érdekei ellen szól! Az RMDSZ-nek fel kell hagynia a korrupt politika hallgatólagos támogatásával” – jelentette ki a sajtótájékoztatón. Hozzátette: amikor kimegy az utcára, és látja a tüntetőket, magyarként szégyelli magát az RMDSZ helytelen viszonyulása miatt. Szerinte a szövetségnek a korrupcióval kapcsolatos álláspontját tükrözi az a tény is, hogy minap az RMDSZ kitüntette a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt volt szenátorát. Úgy vélte: nem lehet, hogy a szövetség ugyanúgy díjazza Olosz Gergelyt, mint a „nemzeti közszolgálat apostolát”, Böjte Csaba ferences szerzetest.
Tőkés László azt is sérelmezte, hogy Klaus Iohannis román államelnök Strasbourgban példaértékűnek mondta Bukarest kisebbségpolitikáját, és ezt az RMDSZ reprezentatív testületei szó nélkül hagyták. A román államfő kijelentéséről elmondta: „Az erdélyi magyar nemzeti közösség nevében határozottan vissza kell utasítanunk ezt a szemenszedett hazugságot. Különösképpen megbotránkoztató annak a szájából hallani ezt, akinek német-szász közössége valóságos etnikai tisztogatás áldozatává vált Erdélyben.”
Az EMNT elnöke a továbbiakban kitért a Gyergyószéki Székely Tanácsnak ama törekvésére, hogy polgári kezdeményezésként nyújtsák be a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség erre, mert az RMDSZ törvényhozói maguk nyújtják be a román parlamentben az erdélyi magyarság önrendelkezését minden szinten kodifikáló statútumokat. Dacolva azzal, hogy a román politikai osztály „zsigeri autonómiaellenességet” tanúsít.
Tőkés László végül az RMDSZ-es jóváhagyással és asszisztenciával tervezett erdélyi és partiumi iskola-összevonások ellen emelt szót, amelyek szűkítik a magyar ifjúság anyanyelven történő képzésének lehetőségeit – közölte Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.
N Y I L A T K O Z A T
Állásfoglalás a demokratikus rendszerváltozás és a nemzeti önrendelkezés ügyében
Kegyelettel és elismeréssel hajtunk fejet a napokban távozott Borbély Imre temesvári szabadságharcos, volt parlamenti képviselő emléke előtt, aki a Temesvár Társaság tagjaként 1990 márciusában egyik kezdeményezője volt a romániai politikai és társadalmi közélet megtisztulását szorgalmazó Temesvári Kiáltvány 8. pontjának, és egyik értelmi szerzője az erdélyi magyar önrendelkezést kimondó Kolozsvári Nyilatkozatnak.
Borbély Imre szellemi-politikai öröksége szellemében kell felemelnünk a szavunkat ezekben a napokban az országunkban zajló kommunista visszarendeződés ellen. Sajnálatos és szégyenletes, hogy ebben a tekintetben az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét kisajátító RMDSZ-re nem számíthatunk. A Fidesz–KDNP hathatós támogatásával a román törvényhozásba jutott politikai szervezetünk ugyanis mind a demokratikus rendszerváltozás, mind a nemzeti önrendelkezés korszakos politikai célkitűzéseit megtagadva azzal a posztkommunista Szociáldemokrata Párttal vállal cinkosságot, amelynek kormánya rövid egyhónapos országlása idején jóformán hadat üzent a demokráciának, a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatásnak, és a minap elfogadott büntetőjogi kormányrendeletével, valamint közkegyelmi törvénytervezetével – méltán – fordította maga ellen a hazai és nemzetközi polgári és politikai közvéleményt,nem kevésbé pedig országunk és a demokratikus világ mértékadó közintézményeit, illetve fórumait.
Országunk nagyvárosaiban tüntetők százezrei követelik a Dragnea–Grindeanu kormány politikai és gazdasági korrupciót pártoló határozatainak a visszavonását. Az Európai Unió és a demokratikus országok egyaránt a korrupcióellenes küzdelem folytatására szólítják fel Romániát. Klaus Iohannis államelnök a kormány „katasztrofális” intézkedéseiről és „a román jogállamiság gyásznapjáról” beszél, és a korrupcióellenes harc folytatásáról kezdeményezett népszavazást. Florin Jianu üzleti szféráért, kereskedelemért és a vállalkozókért felelős miniszter lemondása által tiltakozik kormánya elfogadhatatlan határozatai ellen, a Legfelső Bírói Tanács (CSM) pedig az Alkotmánybírósághoz nyújtott be óvást velük szemben.
Az RMDSZ nem állhat azok oldalán, akik saját bűnük mentése céljából legalizálni akarják a korrupciót. Egy bukófélben lévő kormány szövetségeseiként nem áll jogukban magukkal rántani az erdélyi magyar közösséget. Haladék nélkül fel kell mondaniuk a balliberális román politikai hatalommal kötött együttműködési szerződést.
Az RMDSZ-nek saját körén belül is szabadulnia kell a korrupciótól, és szakítania kell a kommunista múlt örökségével. Ennek értelmében nem díjazhatja egy időben Böjte Csaba atyát, a nemzeti közszolgálat apostolát és Olosz Gergely korrupció miatt elítélt, volt parlamenti képviselőt, valamint levitézlett neptuni kollégáit. Hasonlóképpen végre el kell döntenie, hogy a rendszerváltoztató Fidesz, vagy pedig az ellenforradalmi SZDP oldalán áll. Ebben a tekintetben nem marad más tennivalója, mint csatlakozni az Európai Parlament román néppárti küldöttségéhez, melynek kezdeményezésére az Európai Parlament éppen a tegnapi napon rendezett rendkívüli vitát a tarthatatlan romániai helyzetről.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnevében, végezetre három olyan kérdésben szükséges állást foglalni, melyek jól felfogott nemzeti érdekeinket illetik.
- Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésén Klaus Iohannis államelnök a romániai kisebbségvédelmet „példaértékűnek” nevezte. Félrevezető kijelentése a Ceauşescu-korszakot idézi, amikor is a nacionálkommunista hatalom „megoldottnak” nyilvánította a kisebbségi kérdést. Az RMDSZ asszisztenciájával 1998 óta ugyanezt a propagandisztikus állítást hangoztatják a mindenkori román kormányok.
Az erdélyi magyar nemzeti közösség nevében határozottan vissza kell utasítanunk ezt a szemenszedett hazugságot. Különösképpen megbotránkoztató annak a szájából hallani ezt, akinek német-szász közössége valóságos etnikai tisztogatás áldozatává vált Erdélyben.
- 2. Múlt héten jelent meg a Hivatalos Közlönyben a Gyergyószéki Széki Tanács által indított, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó polgári törvénykezdeményezés. A román politikai élet vezető képviselői, élükön Liviu Dragnea szocialista elnökkel alkotmányellenesnek minősítették és eleve visszautasították a székely autonómia parlamenti elfogadásának lehetőségét.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem ettől a kezdeményezéstől, hanem az RMDSZ törvényhozóitól várja el az SZNT törvénytervezetének benyújtását. Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető szerint viszont „az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját”.
Az EMNT bízik abban, hogy 25 év halogatás és obstrukció után az RMDSZ végre konkrét lépésekre fogja elszánni magát a székely, illetve magyar autonómia ügyében.
- Nem utolsó sorban Nemzeti Tanácsunk határozottan visszautasítja a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola felszámolását. A helyi önkormányzat RMDSZ-es többsége által beolvasztásra ítélt tanintézet éppen olyan védelmet érdemel, mint a Székely Mikó Református Kollégium. Magyar települési önrendelkezésünk megcsúfolását jelentené, hogyha magyar nyelvű középiskolánkat megszüntetnék. Felszólítjuk az Antal Árpád polgármester vezette önkormányzatot, hogy tegyen eleget a tiltakozó szülők, tanárok és diákok jogos követelésének, és vonja vissza sérelmes határozatát.
Nagyvárad, 2017. február 3.
Tőkés László EP-képviselő az EMNT elnöke
