Vér és arany
Kedd délután az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport Ámor és Mammon című Ady-összeállításával örvendeztette meg a magyar líra kedvelőit. A költészet napi műsor közönségének ez alkalommal is igazi profi produkcióban volt része. Az eredetileg 2013-ban bemutatott összeállításnak volt néhány új szereplője is, mivel a tagok olykor elfoglaltságuk függvényében váltják egymást az előadások menetében.
A Máté Imre Városi Könyvtárral közösen szervezett lírai „szeánszot” Gheri Judit könyvtáros vezette fel, majd megosztott néhány gondolatot is a József Attila (1905-1937) nevével és születésnapjával (április 11.) fémjelzett eseményről.
Mint arra már az előadás beharangozójában is kitértünk, a Szabó János rendezte Ady-műsor az emberi lét két végletére, azaz a gonoszra és a romlatlanra, a szerelemre és az ármányra, a kísértésre és az állhatatosságra, vagy ha úgy tetszik, a vérre és az aranyra helyeződik, utóbbiakkal ugyanis az ember bármit megválthat rövid földi pályafutása alatt.
A két pólusra tagolt rendezői elképzelésben Szabó János és Felvinczi Erzsébet képviselte az ármányt, illetve Mammon hatalmát, míg a szeplőtlen oldal – Keresztesi Judit, Boros Emőke Blanka, Gyenge Attila – a szerelemi lírán, azaz Ámoron keresztül próbálta menteni a makulátlant, a tisztát, a szépet a mindent uralni akaró, gonosz fondorlatoktól. A két oldal egymásnak feszülését a zenei és a vokális betétek oldották. Kiss Gergő és Felvinczi Fanni „békítői” megkísérelték egyensúlyban tartani a két végletet, ám az időtlen idők óta tartó harcban, a romlatlanok közé olykor mégis beszabadul a gonosz (Felvinczi Erzsébet), s a kajánul kacagó Mammon figurája (Szabó János) mintegy zárszóként, ezúttal is nyitva hagyja a gondolatsort a nézők számára. A költészet ünnepét Borbély Simon Andrea könyvtáros szavai zárták, megköszönve a Móka közreműködését, illetve a szépszámú részvételt.
Az előadásnak a Gödör rendezvényház adott helyet.
Sütő Éva
(Szabó Szilveszter felvételei)
