Az ököl jogán
A hatalom birtokosai nem csak a századok folyamán, de még az ötvenes években is előszeretettel gyakorolták kiváltságaikat (köztük az ököljogot is), amelyeket a történelem folyamán a társadalmi rétegek felett erőszakkal, ha kellett fegyverrel szereztek meg.
A romániai kommunizmus hajnalán sem volt ez másként, főleg a betörni nem akarók, másképp gondolkodók vagy nyers nyakas értelmiségiek esetében. A jelenkori kommunista „őskövületek” és kineveltjeik, akik az erdélyi magyar érdekképviseletbe tömörülve még mindig abban a sajátságos hitben élnek, hogy ők diktálják a helyi törvényeket, ha érvényt akarnak szerezni igazuknak, akár az ököl jogán is megteszik azt.
Az Érmellék néhány településén az abszolutizmus már odáig fajult, hogy a községi elöljáró megengedi magának, hogy a falunapi diszkót születésnapi zsúrrá avanzsálja, csapra veretve a söröshordót, amihez természetesen csak társai az ideológiában közelíthetnek, és jaj az olyan ember fejének (ez esetben a szájának), aki nem tudja, hogy Kiskereki (Érmellék) alpolgármestere, nevezetesen Szabó Zoltán Lajos fizeti a sört. Az egész hordónyit.
A hétvégi kétnapos I. Forum Reginae (Asszonyvására régi neve, ma Kiskerekihez tartozik) faluünnep tehát azzal a botrányos fordulattal ért véget, hogy Szabó Zoltán Lajos alpolgármester váratlanul ütött. A sör miatt, amit Barta Béla önkormányzati képviselő is csapolt (volna) magának. És nem is kicsit ütött, mert a gyanútlan néppártos tanácsos kezéből messzire repült a söröskorsó, ő maga pedig vérző, felhasadt szájjal a falusi kultúrház padozatán találta magát, mindezt a rendfenntartó csendőrség szeme láttára.
De facto, a jegyzőkönyv is adta magát, a születésnapi önkénynek és kapatosságnak pedig meg lett a foganatja, mivel hétfőn reggel Barta látleletet készíttetett a betört szájáról, amelyet hét napon túl gyógyulónak állapított meg a hivatalos orvosi irat.
Az ügyben megkerestük a kereki alpolgármestert is, aki többek között beismerte, hogy a cselekedete nem válik dicsőségére és szeretné meg nem történtté tenni az esetet, sőt alkalomadtán bocsánatot is kér, ha kell nyilvánosan is a sértettől, bár attól a Barta szája még nem gyógyul hamarabb.
Nyíri Sándor polgármester véleményét is kikértük a sajnálatos eset kapcsán, aki azzal tompított, hogy nem az egyik párt elöljárója ütötte meg a másik párt választott emberét, hanem két magánember akasztott tengelyt az ivóban, ami szerinte teljesen más megvilágításban helyezi az esetet.
Összegzésképpen, a búcsúval egybekötött két napos faluünnep emlékezetes marad mind az asszonyvásáriaknak (előtte való nap is szinte tömegverekedésbe torkollott a buli), mind a szervezőknek, annál is inkább, mivel nem csak az emberi méltóságon, de a hivatalon is folt esett.
A hatalmon lévő választott ember (az alpolgármesterek önkormányzati képviselők is egyben) pedig akkor sem ütheti meg képviselő társát, ha kapatos. Arról nem is szólva, hogy a nyilvános italozás sem bizalomgerjesztő tulajdonság egy közéleti ember esetében.
Barta Béla polgári perre viszi az ügyet, hacsak Szabó Zoltán Lajos nem mond le a község vezetésében betöltött tisztségeiről, illetve a megyei kormánybiztosi hivatalnál is megteszi a szükséges lépéseket. „Álláspontom szerint Szabó Zoltán közfeladatot ellátó személyhez méltatlanul viselkedett (nem az első eset), és ezzel elvesztette jogát, hogy ebben a községben bárkit is képviseljen. Ha viszont levonja a megfelelő konzekvenciákat, és belátja, hogy cselekedetével nem csupán engem sértett, de a község minden választópolgárát is, elállok a pertől és a további lépésektől” – tette közzé az egyik közösségi portálon a szándékát Barta.
Szabó Zoltán Lajos válasznyilatkozatában leszögezte: ha feljebbvalói úgy döntenek, hogy le kell mondania, természetesen megteszi. Egyébként nem áll szándékában és ügyvédet keres, ha úgy alakul.
Sütő Éva
(ittHON.ma)
