A költő többet mond a szavak által
Két prózai kötet után megjelent Szilágyi Ferenc Hubart ötödik verses kötete is, amelynek bemutatására csütörtök délután került sor a Máté Imre Városi Könyvtárban.
Az E földet bízta rád apád című könyvét Varga Tibor budapesti költő, esztéta, az Élő Magyar Líra Csarnoka című internetes irodalmi portál egyik főszerkesztő-helyettese (a másik főszerkesztő-helyettes maga a szerző) mutatta be.
Az esemény moderátora Szabó János, a Móka színjátszó csoport rendezője volt, aki az egybegyűltek és a budapesti vendég köszöntése után röviden összefoglalta a szerző eddigi munkásságát, utalva arra is, hogy a legfrissebb kötet címe rendhagyó módon a könyvben szereplő vers (Autonómiát!) egyik szakaszának kezdősora, amely meghatározza a kiadvány irányvonalát is, bár megtalálható benne a szerelmi líra, a humor, a természetleírás, a költői hitvallás és minden egyéb élet- és emberközeli pillanatkép, amit csak egy költő megverselhet.
A mintegy 180 friss költeményből mindjárt ízelítőt is adott a Móka színjátszó csoport néhány tagja (Szabó János, Keresztesi Judit, Boros Emőke Blanka, Geszti Ivett és Boros József), majd felváltva ismét Varga Tibor majd a szerző beszélt a kötetről, illetve arról, mitől lesz vers a vers.
Utóbbit a budapesti vendég határozta meg legegyszerűbben: a költő mindig többet mond az által, ahogyan bánni tud a szavakkal, mintha csak egyszerűen kinyilatkoztatna bármely dolgot. Utalt a kötet címére is egyben, hogy mennyi gondolatsort képes elindítani néhány jól egymás mellé illesztett szó, amelyben belezsúfolódik egy egész nemzedék történelmi és szellemi hagyatéka.
Varga Tibor közben kitért egy gyermekkori emlékére is, amikor egy történelem órán előkerült egy olyan Trianon utáni térkép, amelyen Érmihályfalva neve románul volt kiírva, és szinte beleégett a név a memóriájába, nem is gondolva arra, hogy valamikor még egyik költőtársa írásait azon a településen fogja méltatni. De hát az élet kiszámíthatatlan – mondta a magyarországi esztéta, mint ahogyan maga a történelem folyása is az.
Szilágyi Ferenc Hubart az elmondottakhoz hozzáfűzte, ő olyan költő, aki ha a szavak által többet is mond, mintha csak egyszerűen fűzné a beszéd fonalát, nála a szó mindig azt jelenti, amit közölni akar általa. Nem szereti a költői képleteket, rébuszokat, amelyek nem teszik egyértelművé az olvasónak szánt üzenetet. Majd felolvasta a költői hitvallását tartalmazó versét a kötetből, amelynek címe a Magyar költő dala.
A jó hallgatóságnak köszönhetően, és a bemutatót követő kötetlen beszélgetés során még sok vélemény elhangzott a „Parnasszuson lakók” dicséretéről, kiváltképp az éppen ünnepelt helyi poétáról, aki jó ötéves otelló borral és házi sütetű ropogós pogácsával adott nyomatékot a szellemi élet súlyának. A könyv borítóját Bíró Károly, az Érmellék 2009 Fotóklub elnökének stilizált fotográfiája díszíti, a korrektúra pedig Boros Emőke Blanka munkája. Aki lemaradt a színvonalas eseményről, az a kötet a szerzőnél szerezheti be.
Sütő Éva
