A beteg java a legfőbb törvény!
A kiszolgáltatottságnál nincs kegyetlenebb érzés a világon. Főképp, ha azt egy beteg emberrel éreztetik. Az orvosi ellátás minden elementáris folyamatát pénzhez kötni a kórházakban – az egészségügyi biztosítás olykor többszöri befizetése mellett -, enyhén szólva is az állampolgárok arcul köpése.
A törvényhozás, illetve az egészségügyi minisztérium már jó ideje tuti magyarázatokkal próbálja hitelesíteni a közelmúltban bevezetett azon rendelkezését, hogy ahány részmunkaidős szerződés, annyi levonás. A gyakorlatban viszont semmivel sem jár több a kórházi ágyon, mint eddig. Csak hergelik a kedélyeket, és jobban megalázzák a szerencsétlen elkényszeredett polgárokat, hisz nem elég, hogy újabb pénzeket húznak ki a zsebünkből, még hülyének is néznek. Hisz a szaktárca meg az egészségügyi pénztár arról akar meggyőzni bennünket, hogy a biztosító nem él vissza senki pénzével – a temérdek összegek eltérítése után, amelyekre mostanában fény derült, hogy nem szakad rájuk az ég?
Mondják ezt egy nyomorult, koldus ország koldus népének, ahol a foglalkoztatottak nagy hányada már betegszabadságot sem mer igénybe venni, még akkor sem, ha a végkimerültség határán van – a munkáltatók „jóvoltából” –, mert „levágják a kajabont”, vagy elveszíti az amúgy is alacsony bérének egy bizonyos százalékát. Akkor miről is beszélnek itt, akik politikusi székekből osszák és árulják Hippokratész esküjét?
Mindenfélékről szól a halandzsa, csak arról nem, mi van az egészségbiztosítás néven fizetett többszörös havi pénzekkel, hová mennek az összegek?
Hogy van képe addig bárkinek is uniós egészségügyi szabályokra hivatkozni, amíg az ország nagy részét kiszolgáltatták a minimálbéres kizsákmányolóknak, akiket finoman külföldi befektetőknek neveznek? Hogy lehet addig besorolni az országot bármilyen nemzetközi normák közzé, amíg 350 eurós bérekből agonizál a lakosság? Hisz a mindennapi kenyérgondokkal küzdő nyugdíjasok és a minimálbérből tengődők még a receptjeiket is képtelenek kiváltani az éhbérből. Kétség nem fér hozzá, elindult a spártai kiválasztódás, amely ilyen életszínvonal mellett, pár éven belül megtizedeli az amúgy is fogyó lakosságot.
Hippokratész, az orvosok ősatyja mondta mintegy 2300 évvel ezelőtt: „A beteg java a legfőbb törvény!” Hát, igen. Így lehetett ez az ő korában.
Sütő Éva
