A sárgaság veszélye még nem múlt el az Érmelléken
Az elmúlt hetekben többször is beszámoltunk arról, hogy az elmúlt két hónapban az Érmelléken több hepatitisz vírussal fertőzött gyermeket kezeltek kórházban. Először Bihardiószegen, a cigánysoron ütötte fel a fejét, ahol 16 sárgaság gyanúsból 11 fertőzött gyermeket találtak, majd tovább terjedt a régió északi felére is, így Érmihályfalván, mint ahogyan az a szerdai tanácsülésen is kiderült, 8 gyermek betegedett meg. Ezt követően 8 hétig nem történt újabb fertőzés, ám jelenleg a Zelk Zoltán Általános Iskolában újabb fertőzött gyermeket vettek nyilvántartásba. A gyermekek mellett több felnőtt is kórházba került, nem csak Mihályfalván, több településen is, ahol elterjedt a vírus.
Bihardiószeg és Kiskereki (ebben a községben is voltak megbetegedések) után a székelyhídi iskola igazgatóját, Cservid Leventét is megkérdeztük, mi a helyzet Székelyhídon és a hozzá tartozó településeken. Az intézmény vezetője arról tájékoztatott, hogy eddig öt gyermeket kezeltek a városban, Csokalyon egyet, de a háziorvosok, illetve a székelyhídi iskolai intézmény keretében működő orvosi rendelő vizeletmintát vesz minden gyanús gyermek esetében, hogy megfékezzék az esetleges továbbterjedést, mindamellett, hogy a Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóság is fertőtlenített minden olyan épületben, ahol oktatás zajlik.
Mivel Csengeri Csongor, a mihályfalvi Zelk Zoltán-iskola igazgatója Érseléndet (Érsemjénhez tartozik) nevezte meg fertőző gócnak, felhívtuk Nagy Mirella intézményvezetőt is, aki elmondta, hogy Selénden mindössze két gyermek volt beteg, ők is a település cigányok lakta negyedéből vannak, de a közegészségügyi hatóság itt is fertőtlenítést végzett, az óvodások pedig még a védőoltást is megkapták. Több megbetegedésről nem tudnak.
A hepatitisz A vírus az emberi székletben található és általában személyes érintkezés útján terjed, de a hiányos higiénia mellett például a piszkos ivóvíz vagy mosatlan gyümölcs, zöldség elfogyasztásával is fertőzhet. A betegség kórokozóját 25 évvel ezelőtt azonosították.
A hepatitis A vírus igen rövid ideig (néhány napig) mutatható ki a vérből, vérrel való terjedés gyakorlatilag nem fordul elő.
A vírus átlagosan 4 hét lappangás után okoz tüneteket (15-50 nap). Láz, gyengeség, hasi fájdalom rendszerint előfordul. A máj érintettségére utal a kialakuló sárgaság és a sötét színű vizelet.
Sárgaság nélkül zajló betegség is előfordul, ilyenkor a tünetek nem specifikusak. Ezekben az esetekben a laboratóriumi vizsgálat során észlelt eltérések – emelkedett májenzimek – alapján merül fel fertőző májgyulladás gyanúja.
Visszatérve az érmihályfalvi helyzetre, szintén a szerdai tanácsülésen Pap Sándor néppártos tanácsos tett egy olyan megjegyzést, hogy sok helybéli szerint az ivóvíz mindig akkor válik a vezetékekben iszapszerűvé, amikor esik az eső.
Így felvetődött annak a lehetősége is, hogy az ivóvíz is terjesztheti a kórt, annál is inkább, mivel a szakszerűtlenül lefektetett vezetékeken olyan repedések lehetnek, amelyeken keresztül az esővíz (nem kizárt a fekáliával szennyezett víz sem) a rendszerbe szivárog. Utóbbit Turucz Mária önkormányzati képviselő háziorvosi minőségben is lehetségesnek tartotta.
Ennek tükrében már nem is olyan egyértelmű, hogy kifejezetten a cigánysor a ludas a kórság terjesztésében, hisz köztudott, szinte az Érmelléken bajok vannak az ivóvízzel. Az, hogy náluk alakulnak ki a gócok, a tisztálkodási lehetőségeik hiányának tudható be. Annál is inkább, mivel a helyi vonatjáratokkal többnyire minden települést bejárnak. A megyeközpont sem kivétel, hisz az a legjobban eresztő guberáló és kolduló területük.
Legutóbb – tavaly –, amikor Érmihályfalván kólibaktériumot találtak a rendszerben, akkor is nagyon hallgatott mindenki az esetről. A hatóság is. Az ivóvíz minőségi vizsgálatára vonatkozó mintát pedig bevallottan a víznek a rendszerbe kerülése előtt veszik.
Hogy mi folyik ki a csövek másik végén, az senkit sem érdekel.
Sütő Éva / Reggeli Újság