A bizalmatlanság járványa
Lehetetlen eligazodni a romániai járványhelyzetben, annyi hír, félinformáció kering, olyan sok az egymásnak ellentmondó adat, nyilatkozat, hogy ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, valóban mekkora a veszély. A pánikhangulattól a vírus létezésének teljes tagadásáig nagyon széles a skála, és már nemcsak a közösségi oldalak, kamu portálok főszereplők ebben az összevisszaságban, de az eddig hitelesnek hitt híroldalak, televíziók is belekavarodtak a tájékoztatásba, sőt, a szakértőnek kikiáltott politikusok és a hivatalos szervek is elmerülnek – érdekeik és pártállásuk függvényében – a megnyugtatás vagy éppen a riogatás mocsarában.
Májusban mindenki elégedetten nyugtázta, hogy Romániának sikerült megfékeznie a járványt, időben bevezették a szükségállapotot, és nem szabadult el a pokol, mint Olaszországban, Nagy-Britanniában vagy éppen az Egyesült Államokban. Május közepén megkezdődtek az enyhítések, június elején folytatódtak, aztán az elmúlt hónap végén napról napra kúszni kezdtek felfelé a számok. Délben egy órakor, a legfrissebb adatok nyilvánosságra hozatalakor egymást túllicitálva harsogják a televíziók az új rekordot, szidják a románokat, amiért nem tartják be a szabályokat, zsúfolt tengerpartot, éjszakai mulatókat mutatnak, pszichológusok, egészségügyi szakemberek elemzik drámai hangon a ránk leselkedő veszélyt. Második hullámról, az első csúcsosodásáról beszélnek, megtelő kórházakról. A kormány pedig, élén a miniszterelnökkel, mint egy szigorú csendőr, fenyeget, büntet, saját hibáit leplezendő másra mutogat.
Valójában mennyire drámai a helyzet? Tény, hogy a napi új esetek száma 700-hoz közelít, de az is, hogy jóval több tesztet végeznek, mint áprilisban, így nem csoda, hogy sokkal több fertőzöttet azonosítanak. Nehéz hivatalos adatot fellelni a napi tesztek számáról, a kormány tájékoztató oldala is csak elrejtve közli, marad tehát a találgatás, az elméletek gyártása. Keveset hallunk arról is, hogy a leteszteltek közül milyen arányú a fertőzötteké, illetve a bűvös terjedési számot – egy beteg hányat fertőz meg – is ritkán emlegetik. Tény azonban, hogy az elmúlt hónapok adatainak összevetése mindenképpen a helyzet súlyosbodását mutatja, az április végi csúcs után májusban, júniusban jelentős visszaesés volt, és most ismét, ha nem is meredeken, de felfelé ível a járványgörbe.
Románia tehát nem áll jól a koronavírussal vívott küzdelemben, és csak rontott a helyzeten, hogy a rossz rendeletek, alkotmányellenes intézkedések miatt egy hete komoly joghézag tátong, már a bizonyítottan betegeket sem tudják kórházba vagy karanténba kényszeríteni. A helyzet rendezése pedig a politikusok játékszerévé vált, ki- és felhasználják, hogy csökkenő népszerűségüket feljebb tornásszák.
Sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban, hogy azoknak az államoknak sikerült megfelelően kezelniük a járványhelyzetet, amelyekben bíznak polgáraik, büntetések nélkül is betartják a javasolt intézkedéseket. Romániában mélyponton a kormány és az állami intézmények hitele. Talán ez a valódi oka, hogy a járvány megtorpanás helyett újult erővel szedi áldozatait
Farkas Réka / Háromszék
