A fény születésnapja és a csillagászati tél kezdete
December 21-én (esetenként 22-én) van a legrövidebb nap és a leghosszabb éjszaka is. A téli napfordulón a legrövidebb a nappal és leghosszabb éjszaka, azaz december 22-től úgy megyünk befelé a télbe, hogy egyben kifelé is megyünk belőle, hiszen napról napra több lesz a világosság körülöttünk.
A csillagászati tél december 21-én kezdődik.
A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én) van, az idén december 21-én, 22:23:51-kor következik be. Érdekesség, hogy a legkorábbi napnyugta már a hónap első felében bekövetkezik, és másodperces eltéréssel, napokon keresztül (12.06.- 12.16.) azonos időpontban nyugszik a Nap. A legkésőbbi napkelte időpontja azonban az év legvégére, illetve az új év első napjaira esik.
Téli napfordulókor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja. Ezen a napon a legkevesebb a napsütéses órák száma. Az Északi-sarkkörön például egyáltalán nem kel fel a Nap. Ez az időszak a hosszú árnyékok ideje. Most, hogy a Nap ismételten alacsonyabb ívben halad fejünk felett, megünnepelhetjük elénk-mögénk vetülő, sötét árnyéktükrünk nyúlánk hosszát.
(forrás: sokszinuvidek.hu)
(fotó: pixabay.com)
