A jó káder mindig puhára esik
Ha valaki esetleg aggódott volna amiatt, hogy mihez kezd Bíró Zsolt (van, aki e nevet nem ismeri?) parlamenti képviselői mandátuma lejárta után, most megnyugodhat. A szemfüles hírfogyasztóknak ugyanis nem kerület el a figyelmét, hogy nevezett úriembert „felkérte” a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, ugyan igazgatná el a szovátai Teleki Oktatási Központot. És miután egy egész szervezet, testületileg kérte fel – minden bizonnyal alapos és mélyenszántó előzetes konzultáció alapján, melynek során mérlegre került a jelölt szakmai előélete, feddhetetlen hírneve, és figyelembe vették a pedagógusok pro és kontra érveit a jelölttel kapcsolatban – Bíró Zsolt (harsonák, dobpergés) vállalta! A közélet ütőerén ujját rajta tartó, a pedagógusokért, és az oktatásért felelősséget érző honpolgár megkönnyebbülten dőlhetett hátra, íme, jó kezekben az oktatási központ igazgatása, meg vagyunk mentve. Hiszen Bíró Zsolt személyében olyan vezető kerül az intézmény élére, aki tudja mi a dörgés a Dimbovica partján. Ő, mint azt a Székelyhon tudósításából megtudhattuk, majd beindítja a megbicsaklott életet (sic), megtanítja úszni a kicsinyeket, sőt, biztos, ami biztos, mini Tusványosokat is szervez nekünk.
Az ember szeme könnybe lábad, ugyanakkor kicsit irigykedik is, amiért a Maros megyeieket ennyire szereti a Fennvaló, hogy egy ilyen reneszánsz embert tudhatnak magukénak. Aki éjt nappallá téve a munka frontján bokros teendői mellett, úgymint különböző euró összegek kalligrafikus felírása szalvétára, majd a spága szétosztása megfelelő helyeken, az Erdélyi Polgári Mozgalom (501 kedvelő) Facebook oldalának kezelése, nem restell időt szakítani egy oktatási központ igazgatására is. Mert ért hozzá. Aki az MPP-t elvezette, (tagjait, választóit meg és félre) annak egy ilyen igazgatói állás merő csuklógyakorlat, a profik unalmával elvégzett szabadidős tevékenység. A tanárember amúgy is hozzá van szokva, ha valaki megmondja neki, merre van az arra, mennyi is az annyi, a konkrét munkát meg majd elvégzi az értékes útmutatások nyomán az, aki eddig is. RMDSZ, RMPSZ, nem mindegy?
Persze azért aggódhatunk, nehogy valami rosszindulatú, kákán is csomót kereső alak, azt találja mondani, hogy egy szakmailag és erkölcsileg bukott, de azért még használható volt politikus hűségét becsülték fel, és jutalmazták egy kényelmes fotellel, ahol a semmiért kap majd jó fizetést. Szóba sem jöhet olyan elvetemült gondolat, hogy ez az állás netán fizetség volna az MPP csaknem teljesen sikeres szétveréséért, RMDSZ-be olvasztásáért. Nehogy valakinek eszébe jusson egy klasszikus magyar film, ahol a következő párbeszéd is elhangzik:
„Szereti maga a mi nagy, bölcs vezérünket?
Pelikán: Igen!
Virág elvtárs: Jól van, akkor nem lehet semmi baj.”
Ilyesmi persze soha nem jutna eszünkbe Bíró Zsolt személyéről, hiszen semmilyen hasonlóság nincs közte, és Pelikán József gátőr között. Utóbbinak ugyanis volt gerince, és tudta, hogy érdemtelenül helyezték nem neki való állásba. Bíróval kapcsolatban viszont csak egy a biztos, hogy Pelikánnal ellentétben ideológiailag nagyon is képzett. Ég és föld a különbség, a gátőr javára.
K. Szalárdi István
