A kommunizmus áldozataira emlékeztek és imádkoztak
Ökomenikus imahét volt Érmihályfalván. Ennek keretében emlékeztek a kommunizmus áldozataira is, igehirdetésekkel, előadásokkal, szolgálatokkal, Magyarországról meghívott 56-os túlélővel – Fehér Imre –, aki csütörtök délután osztotta meg visszaemlékezéseit Sass Kálmán (1904–1958), szintén 56-os érmihályfalvi mártír lelkész egykori szolgálati helyén.
A csütörtöki igehirdetést követően Szilágyi Ferenc presbiter előadását hallhatták A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja címmel, amelyben elmondta, hogy az erre vonatkozó határozatot 2000-ben rendelte el a Magyar Országgyűlés, melynek értelmében azóta minden év február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékeznek.
Kovács Bélát, a magyarországi Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok, teljes mértékben jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.
A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.
A kommunizmus fekete könyve becslések szerint és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Szilágyi Ferenc a Gulagoktól a Lengyelországban megindult Szolidaritás-mozgalmon át, a gorbacsovi Peresztrojkán, a magyar és cseh bársonyos forradalmon keresztül, a Berlini fal lebontásáig, a vasfüggöny felszámolásán és a 89-es romániai eseményeken át mutatta be eme léleknyomorító rendszer összes bűneit.
Az előadásokat és az igehirdetést megelőzően a Sass Kálmán 2014-ben állított emlékoszlopánál a helyi presbitérium tujafákat ültetett, kialakítva egy emlékparkot az obeliszk körül. A zöld övezet kialakításának végeztével, az emlékoszlop előtt Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor Misák Marianna Egyházpolitika a szocializmusban – Amiről szólnak a könyvek és amiről nem című kötetéből olvasott fel rövid alkalomhoz illő idézetet, majd imádkozott a kommunista diktatúra áldozataiért.
Sütő Éva
