A kormány az alkotmánybíróságon verné le, hogy ő maga képtelen volt normálisan megfogalmazni egy rendeletet
A katasztrófavédelmi államtitkár dohogott, a miniszterelnök hőbörgött egy sort.
Tajtékzik a kormány, miután az alkotmánybíróság szerdán délután alkotmányellenessé nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a rendőrség horrorbírságokat szórjon szét a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások megsértése miatt.
Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár még viszonylag higgadtan reagált a hírre, rámutatva: a döntés nem kevés veszélyt hordott magában. Hiszen ezzel most a hatóságok kezében nincs olyan eszköz, amellyel elriaszthatnák az embereket attól, hogy betartsák a szabályokat.
Ez pedig alapvető feltétele lenne annak, hogy sikerüljön megelőzni egy jelentős mértékű közegészségügyi katasztrófát. Arafat szerint abban a helyzetben, amikor még a világ legfejlettebb egészségügyi rendszereivel rendelkező országokat is térdre kényszerítette a járvány, normális, hogy a kormány minden lehetséges intézkedése meghozzon a polgárok és az egészségügyi személyzet életének védelme érdekében. Ezért felteszi a kérdést: mi történik abban az esetben, ha mostantól a szabályok megszegése nyomán minden eredmény elveszne, amit eddig a korlátozások betartásával sikerült elérni. Így aztán megjegyzi: a hatóságoknak rendelkezniük kell a megfelelő kényszerítő eszközökkel ahhoz, hogy megvédjék a szabálykövető többséget a szabályszegőkkel szemben.
Ezzel nehéz nem egyet érteni.
Viszont Ludovic Orban miniszterelnök gyakorlatilag minősíthetetlen őrjöngéssel reagált az ítéletre, és politikai alapon szállt bele az alkotmánybíróságba. Szerinte – akárcsak Liviu Dragnea volt PSD-elnök idején – a taláros testület „a törvénysértők pátján áll”. Szerinte a döntéssel megakadályozzák, hogy a hatóságok megvédjék a romániai polgárok egészségét. „Ez egy sokkoló döntés, amely egyértelműen politikai alapon született” – tajtékzott Orban, aki anarchia szításával is megvádolja az alkotmánybírákat, mondván: az alkotmánybírósági ítélet felhívás minden polgár számára, hogy sértse meg a törvényeket. Azért azt ígérte: olyan jogszabályt dolgoznak ki a bírságok ügyének rendezésére, amely segít a törvénysértők elleni küzdelemben, és amely alkotmányos is.
Csütörtökön pedig közölte: az ítélet nem jelenti azt, hogy a rendőrök nem bírságolnak, csupán annyit, hogy mostantól ismét az alkotmányellenesnek talált sürgősségi rendelet előtt alkalmazott, 100-tól 5000 lejig terjedő összegű bírságokat rónak ki. Az illetékesek abbeli aggodalma, hogy az ítélet bátoríthatja a polgárokat a szabályszegésre, jogos. Csak hát az alkotmánybírák nem azt mondták ki, hogy a bírságok önmagukban rosszak vagy alkotmányellenesek.
Hanem azt, hogy az a sürgősségi kormányrendelet, amelyben a kabinet arról döntött, hogy a kijárási korlátozások megsértéséért kirótt bírságok összege 2000 és 20 000 lej közötti lehet, pocsékul volt kidolgozva, mivel nem rögzíti, hogy konkrétan mi minősül kihágásnak, és milyen kihágásért mekkora bírság jár. Ennek nyomán a rendőrök önkényesen, gyakran aránytalan mértékben állapították meg a bírságok összegét, ami szintúgy elfogadhatatlan.
Vagyis a kormány most azért durcizik, mert az alkotmánybíróság az orra alá dörgölte, hogy képtelen volt szakszerűen végezni a dolgát. Pedig most a vagdalkozás helyett akár azzal is foglalkozhatnának, hogy a kormány kiváló jogászaival gyorsan kidolgoztatnak egy tartalmi és formai szempontból is támadhatatlan szöveget.
Csak hát persze ez nehezebb, mint a politikai alapú köpködés.
(foter.ro)
