A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaösszeöntésének ünnepét tartották szombaton Szolnokon a városi sportcsarnokban. A minden évben más-más helyszínen megrendezése kerülő eseményen ezúttal is jelen volt az Érmelléki Gazdák Egyesületének küldöttsége Csomortányi István ésVányi Attila alapító elnök személyében.
Több mint tíz évvel ezelőtt Baranya megyéből indult a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program, mely az idők során egy a nemzetet összekovácsoló kezdeményezéssé nőtt. Nem egyszerűen adakozásról, hanem a nemzeti összetartozás érzésének kifejezéséről is szól a kezdeményezés, melynek során a Kárpát-medence minden szegletéből a gazdák gabonát ajánlanak fel, hogy majd abból lisztet őröljenek és azzal segítsenek a rászoruló családokon, egyházi és szociális intézményeken. A vetés, az majd végül a betakarítás után idén is eljött el a búzaösszeöntés ünnepe. A szolnoki városi sportcsarnokba a helyi gazdatársadalmak képviseletében érkeztek magyarok Délvidékről, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, és Partiumból egyaránt.
A házigazda Szolnok polgármestere, Szalay Ferenc polgármester felszólalásában hangsúlyozta: első számú feladat a hitélet erősítése. „A nyelv, a hit és a magyarok határtalan munkabírása és ereje az, ami segít abban, hogy a nemzet megőrizze magát, amíg világ a világ“– emelte ki.
Jakab István az országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke pedig úgy kezdte beszédét, hogy körbenézve a szolnoki sportcsarnokban az látta, a Kárpát-medence megelevenedett. „A gazdák által a nemzet egybegyűlt, itt vagyunk egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal, azt akarjuk, hogy az összetartozás érzését senki ne vehesse el tőlünk“– fogalmazta meg gondolatait. Úgy vélte, a hagyományok megőrzése és ápolása kiemelten fontos, ezért is érdemes minden olyan eseményt megélni, ami összeköti a magyarságot, ilyennek tartja a búzaösszeöntés ünnepét is.
A rendezvény dr. Nagy István agrárminiszter is részt vett, aki megköszönte mindenkinek a munkáját, aminek az eredménye, hogy az új kenyér az asztalra kerülhetett és a kenyér készítéséhez egész évre elegendő az alapanyag. „Tapintható a szeretet a programban, ami a nehézségek ellenére sem fáradt el“– zárta gondolatait.
A délután folyamán lovaskocsival érkezett a búza, – benne az ÉGE köldöttsége által a helyszínre vitt, érmelléki gazdák által adományozott gabona – amit egy dézsába öntöttek össze. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete részéről Ványi Atilla volt az, aki a bihari búzát hozzáöntötte a közöshöz, majd az összeöntést követően a dézsa tetején az összetartozás jelképeként elhelyezték a vizet, a kovászt és a sót, ezt követően pedig átadták a Magyarok Kenyeréért elismerő plaketteket. Díjat kapott többek között az érmihályfalvai Gazsi Malom is, mely a Bihar megyei gyűjtés elkezdése óta, immár egy évtizede partnere az Érmelléki Gazdák Egyesületének a nemes munkában, hiszen minden évben ebben a malomban őrlik meg a bihari, érmelléki gazdák búzáját.
Csomortányi István az esemény kapcsán elmondta: óriási öröm, hogy Bihar megyében elsőként az Érmelléki Gazdák Egyesülete honosította meg a Magyarok Kenyere Programot, az évek során pedig sok száz gazda adományozott gabonát a nemes célra. A mi felelősségünk tehát ezt a szép hagyományt tovább éltetni, és köszönetet mondani a gazdáknak a segítségért, hiszen főként a háborús helyzet okán Európára szabadult hatalmas mennyiségű ukrán búza, és az egekbe szökő energiaárak miatt idén kétszer annyiba kerül a búza megtermelése, ugyanakkor csak feleannyit ér a verejtékes munkával megtermelt kenyérnek való. Ilyen körülmények között különösen értékes, a bihari gazdák összefogása és kitartása a cél mellett.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
