A magyarok kenyere az irgalmasság kenyere
Néhány nappal a Kárpát-medencei búzaösszeöntés előtt az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében a partiumi gazdák is egybeöntötték az idei búzát, amelyből mint minden esztendőben, augusztus 20-án a Szent László téren megszentelendő-megáldandó kenyereket is megsütik, és amelyekből az árvaházak mellett az adományozó települések egyházközségeinek is jut az Úr asztalára.
A Kárpát-medencei búzát július 31-én, pénteken öntötték össze az idén tízéves Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem projekt keretében. Az eseményre jelképesen a történelmi Magyarország közepén, a Békés megyei Szarvason került sor. Az Érmelléki Gazdák Egyesületét Ványi Attila, a gazdaszervezet elnöke és Moldován Gellért képviselte, aki az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezetének elnöke, valamint a nagyváradi kenyérszentelés megszervezésének oszlopos tagja. Az összeöntésen ők ürítették a közösbe a régió jelképes mennyiségű búzáját.
A szarvasi eseményen jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepén elmondott köszöntőjében többek között hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikát a magyar öntudatra, önbizalomra és a nemzeti önrendelkezésre kell építeni.
Így nyerhető vissza az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország a magyarok országának – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.
A politikus Magyarországnak és a környező államoknak a szülőföld gazdaságmegtartó erejének növelését és egymással együttműködésre kész nemzeti kormányokat kívánt, amelyek meg tudják védeni Kelet-Közép-Európa értékeit az Európai Unióban.
Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amelyet idén az időjárási szélsőségek és a koronavírus-járvány is nehezített.
Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek azért, hogy minden család és rászoruló asztalán ott legyen Istennek eme áldása.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint ez az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar. Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014–2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is, a támogatások segítségével a külhoni magyarok előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben – mondta.
A koronavírus megerősítette a magyar közösségeket, így már nemcsak a nemzeti összetartozás, hanem a magyar szolidaritás évéről is lehet beszélni – közölte.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés fideszes alelnöke arról beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegységesítéshez, jelezve, hogy „egy kenyéren vagyunk” mindannyian Kárpát-medence-szerte.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke felidézte, tíz éve még csak 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak.
Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása 15 millió magyar összetartozását szimbolizálja, amely évről évre megerősít bennünket abban, hogy a Kárpát-medence kenyere a magyarok és az irgalmasság kenyere is egyben.
Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Szarvas a magyar agrárképzés és a gazdálkodás otthona is egyben, ugyanakkor Babák Mihály (Fidesz), Szarvas város polgármestere pedig felidézte, hogy az ünnepre nem véletlenül esett a választás a Trianon előtti Magyarország középpontjára.
Az eseményen Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes nem személyesen ugyan, de kivetítőn beszélt a kenyér szentségéről, a keresztény irgalmasságról, valamint az adakozás Istennek tetsző mivoltáról. Az esemény hivatalos része kulturális és hagyományőrző műsorral ért véget.
Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték föléje –, ökumenikus szertartás keretében megáldották, majd zsákokba rakták, és a Hortobágyról hozott négy szürkemarha vontatta szekérrel Magyarország egyetlen, ma is működő lóvontatású szárazmalmában (1836-ban épült), látványőrlés közepette megőrölték. Az országban ez a szárazmalom dolgozott a legtovább, csak 1962-ben fejezte be működését. 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát is darált
A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart, Erdélyben és a Partiumban, mint minden esztendőben augusztus 10. az utolsó nap.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
