A nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Főgimnázium magyar tagozatának ügyében tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Orbán Mihály, az iskola vezetőtanácsának tagja.
Csomortányi ismertette azt a folyamatban levő eljárást, melynek eredményeként a pedagógiai főgimnáziumban a következő (2022-2023-as) tanévtől megszűnne a magyar nyelvű tanítóképzés és a teljes magyar tagozat, vagyis mind a négy évfolyam átköltözne az Ady Endre Líceumba. Ezzel a Iosif Vulcan Pedagógiai Főgimnáziumban végképp megszűnne az intézményes kerete a magyar nyelvű pedagógusképzésnek. Ezzel a magyarság számára egy komoly hagyományokkal bíró, öt évtizedes múltra visszatekintő oktatási helyszín veszne el.
Amint azt Csomortányi elmondta, nem titokban kellett volna ezt eldönteni, hanem a szakmai körök bevonásával kellett volna a vitát lefolytatni, ennek a lépésnek a hasznos vagy káros voltáról. „Megengedhetetlen az a módszer, hogy ezt a gyökeres átszervezést Szabó Ödön parlamenti képviselő egyszemélyben kitalálja, majd végre is hajtja. Mind a mai napig ugyanis az érintettekkel – vagyis a diákokkal, pedagógusokkal és szülőkkel – ebben a kérdésben nem történt semmilyen konzultáció, véleményüket senki nem kérte ki, hanem kész helyzet elé állították őket. Maga a terv úgy került nyilvánosságra, hogy az EMNP által a Iosif Vulcan Pedagógiai Főgimnázium vezetőtanácsába delegált Orbán Mihály tudomást szerzett az elképzelésről az év első vezetőtanácsi ülésén” – mondta Csomortányi István.
Orbán Mihály elmondása szerint a terv mindenkit megdöbbentett, miként az is, hogy egyáltalán ismét szóba került a magyar tagozat áthelyezése. Öt évvel ezelőtt ugyanis már volt egy hasonló próbálkozás, azt akkor még sikerült kivédeni, tavaly viszont azzal álltak elő, hogy ne legyen felvételi kilencedik osztályba a magyar tagozaton, de a három létező évfolyam még ebben az intézményben fejezhette volna be tanulmányait. Ezt a tervet is sikerült megakadályozni, de Szabó Ödönék nem adták fel az egyébként elhibázott, „mindenhonnan kivonulni” kifejezéssel leírható stratégiájukat – mondta Orbán Mihály. „Ez a terv nélkülöz minden logikát, akkor is ha a demográfiai mutatók szerint is csökken a gyermeklétszám. Kimutatható ugyanis, hogy az évek során immár hét külvárosi oktatási helyszínen megszüntetett magyar elemi és általános iskolai osztályok potenciális magyar tanulóinak jelentős része román tannyelvű osztályokba jár, mivel szüleik nem tudják megoldani a városközponti magyar iskolába történő mindennapos utaztatásukat” – mondta Orbán. A titkolózás miatt azt sem lehet pontosan tudni, hogy az Adyban kik és milyen körülmények között oktatják majd az oda kerülő diákokat, és valójában a pedagógiai líceum vezetőtanácsának tagjai sem kaptak semmilyen hivatalos dokumentumot a tervre vonatkozóan, így jelen pillanatban is a tavaly jóváhagyott, a magyar osztályokat is tartalmazó beiskolázási terv van érvényben – mutatott rá Orbán Mihály. Jellemző az is, hogy az iskola vezetőtanácsába az RMDSZ által delegált személy még egyetlen gyűlésen sem vett részt, vagyis szemmel láthatóan nem vállalta fel az ügy megvitatásának ódiumát.
Több pedagógus véleménye is az, hogy ezt nem lett volna szabad ebben a formában végig vinni, a szülők, pedagógusok és diákok megkérdezése nélkül, az alapvető és elvárható demokratikus kereteket mellőzve. A szülők ugyanakkor belefáradtak az évente ismétlődő hercehurcába, a diákok jó része pedig felháborítónak tartja, hogy a fejük fölött döntöttek – mondta Orbán Mihály. Szó esett az ügyben elindított aláírásgyűjtésről is, melyhez néhány nap alatt 744 személy csatlakozott kézjegyével. Sokatmondó ugyanakkor, jegyezte meg Orbán Mihály, hogy az aláírók majd egyharmada nem szeretné, ha neve nyilvánosságra kerülne. Ez azt mutatja, hogy az emberek félnek. „Rosszabb helyzetben vagyunk, mint a Ceaușescu-rendszerben, amikor egymás között legalább meg mertük beszélni a dolgainkat” – mondta az iskola vezetőtanácsának tagja.
Csomortányi István kitért arra, hogy az ügy körülményei miatt nem hallhattunk szakértői véleményt arról sem, mennyire jó ötlet egy új helyszínen vegyes dada-tanítóképző osztályt indítani, mennyire és milyen irányba befolyásolja ez az oktatás minőségét. Jelzésértékű és egyértelmű vélemény ezzel szemben a nagyon rövid idő alatt összegyűlt csaknem 800 aláírás, és ez a tervet erőltető kezdeményező személy figyelmét sem kellene elkerülje – tette hozzá az EMNP elnöke. Orbán Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy a Iosif Vulcan Pedagógiai Főgimnázium magyar tagozatán oktató pedagógusok hirtelen abban a helyzetben találták magukat, hogy nem tudhatják, folytathatják-e majd munkájukat, illetve honnan és hogyan adódik majd össze a teljes katedrányi óraszámuk.
Csomortányi István záró gondolatként kifejtette: ez az ügy rámutat annak fontosságára is, hogy az elemi és általános iskolai oktatásban nagyon fontos az anyanyelvi oktatást a lakóhelyhez a lehető legközelebb működtetni, akár egy másik, önálló magyar oktatási intézmény kihelyezett tagozataként is. Jó példa erre Váradszőllős esete, ahol az ott élő magyar családok nem férnek hozzá helyben a magyar nyelvű iskolához, ez pedig az elmúlt évek elhibázott, mindenhol minden tagozatot feladó stratégiájának eredménye.
Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtóirodája
