A nagyadósok megint megúszhatják
Még mindig van néhány zöngéje a múlt héti tanácsülésen elhangzottaknak, ugyanis a mihályfalvi városvezetés közvitára bocsátotta azt a határozat-tervezetet, amely az idén nyáron hozott kormányrendeletre építve ad lehetőséget a felhalmozott adótartozások egy féle közvetett „behajtására”, ami abból állna, hogy kamat és büntető kamat kifizetése nélkül rendezhessék a befizetési kötelezettségeiket mindazok, akik anyagi nehézségeik miatt nem tudtak ennek eleget tenni, vagy azok, akik úgy érezték, „kiváltságos státuszuknál” fogva nekik évek, sőt évtizedek óta nincsenek kötelezettségeik a várossal szemben.
A kormány az állami költségvetés felé tartozókra szabta ezt a lehetőséget a „jobb kevesebb, mint semmi” alapon, ugyanakkor a helyhatóságokra is kiterjesztette a kormányhatározat érvényesítési lehetőségét, bár annak alkalmazását meg kell előbb szavaznia a helyi döntéshozó testületnek. Ghoerghe Chiş, a pénzügyek szakbizottsági elnöke felvezetőjében kifejtette, helyi szinten mind magán, mind jogi személyekre érvényes lesz a határozat, a tartozás alsó vagy felső határától függetlenül – ha megszavazzák.
Fontos tudnivaló, hogy csak az élhet a kamatok elengedésével, aki a kérvényezése idején kiegyenlíti a kamatmentes eredeti összeget. A helyiekre vonatkozó határozat-tervezetről a képviselő-testület a novemberi rendes havi tanácsülésén fog szavazni.
Ha a városatyák rábólintanak a kamatok, büntető kamatok elengedésére, akkor december közepéig lehet majd letenni az elengedésre vonatkozó kérvényeket. (A szemétdíjhoz kapcsolódó kamatok és büntetőkamatok is az elengedés hatálya alá esnének.)
A kormányrendelettel, illetve a helyi határozat-tervezet megszavazásával sok rossz fizető cég és vállalkozó ússza meg adósságainak nagy részét, ami csak ösztönzésképpen fog hatni egy újabb hasonló kamat és büntető kamat „amnesztiájának” kivárására. Mintha a város költségvetése olyan bőséggel bírna, hogy nélkülözhetné eme összegeket. Ugyanis nem a szemétdíjak büntetőkamataiból lehetne felduzzasztani a költségvetést, hanem leginkább a nagy tartozások által felgyűlt kamatokból.
Ehhez a témához is odakívánkozik a diszkrét kérdés: miért nem lehet bírósági úton behajtani a cégenkénti több tízezer lejes lemaradt tartozásokat, míg a pár száz lejes adósságokra minden pardon nélkül megjön a végrehajtói végzés? Hisz a tanácsülésen elhangzottak szerint szinte akkora az elengedésre szánt összeg, mint maga a tartozás.
Szerintem mindenki tudja a választ: vannak az érinthetetlenek, és vannak a csórók, akikről mindent le lehet húzni. A többit nem nehéz utána gondolni.
Bár az is benne van a pakliban, hogy jönnek a helyhatósági választások és éppen a nagyadósoktól kell a kampánytámogatás…
Sütő Éva
