A pesti liberalizmusról és kultúrharcról, Raffay Ernő hármas könyvbemutatója kapcsán
Raffayt Ernőt jó hallgatni, mert erőt, derűt és bizalmat árasztanak megszólalásai. Keményfedelű kötésben adták ki újra a könyveit, ami a tőle megszokott öniróniával szólva bizony legyezgeti a hiúságát.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnál most egyszerre, június 25-én bemutatott könyvei: „Nagy-Románia megteremtése”, „Erdély 1918-19-ben” és „Ady Endre kultúrharcai”. Ezek közül az első kettő kibővített újrakiadás, míg az Ady Endréről szóló igazi premier, mely egy Adyról szóló sorozat negyedik kötete és rengeteg jegyzeteléssel, csoportosítással járó munkának a gyümölcse. A keményborítós kötés a köröstárkányi születésű „kultúrharcos” Szakács Árpád kiadójának a kezdeményezése.
A három – látszólag különböző témájú – könyvet a bennük leírt korszakok történéseit nyíltan vagy burkoltan befolyásoló, szabadkőműves, liberális, szocialista eszmevilág köti össze. A budapesti liberalizmus és az ott folyt és most újraéledő kultúrharc nyomja rá bélyegét a főváros szellemi életére, ezért is lett ez a könyvbemutató és trianoni megemlékezés közép- és célpontja. Újdonsága miatt, az Ady kötet töltötte ki az idő nagy részét. Ellentmondásos, zseniális személyről lévén szó, a téma is izgalmas a szerző prezentációja pedig érdekfeszítő volt.
Ahogy azt már Raffaynál megszoktuk, telt házzal fogadta a hűséges szatmári közönség. Raffay professzor sajátos humorával fűszerezve, jól elhelyezett poénokkal igyekezett Trianon árnyékában tartott könyvismertetőjén, a publikum lelki nyomásán csökkenteni.
Csókási Budaházi Attila, szatmárnémeti EMNT-elnök, szervező
