A postai bélyegzők történetéből…
Európában a filatélia tudománya 1840-ból tartja számon az első bélyeget, melyet Angliában ragasztottak fel először. Ezt megelőzően a postai jegyeket, vagy bélyegzőket – ezek a levelekre tűzött postadíj igazoló cetlik voltak – használták, melyek a bélyegek ősei voltak. Magyarországon már az 1750-es évektől vannak feljegyzések a bélyegzők használatára. Kezdeti időszakában a postára feladott levelek díját nem a feladó, hanem a címzett fizette. Így volt ez, Magyarországon is. Csak a 17. század végén, 18. század első felében kezdett elterjedni, hogy a levelek díját a feladónak kell lepengetni. Bizonyság erre Kazinczy Ferencnek Széphalomról 1808. június 13-án kelt levele Kölcsey Ferenchez: A jó tónus ellen vétkezett kedves öcsémuram, hogy levelét frankózta. Az nincsen szokásban, s megbántásnak vétethetnék, mert vagy szegénynek, vagy csúful fösvénynek láttatik vallani azt, akihez így mégyen a levél. Örömest fizetem én a pósták taxáját, ha még feljebbre rugtatja is az uralkodás. A legnevezetesebb magyar bélyegek a Turul-bélyegek voltak, melyeket 1900-1913 között bocsátott ki a magyar állam.
(Füstjelek és képeslapok a múltból -részlet)
Sütő Éva
(Fotó: Érbogyoszló postai pecsétje a múlt század eleji Magyar Királyi Posta bélyegén)
