A szalacsi néppártos polgármesterjelölt replikájára már nem futotta a megyei sajtó jóindulatából
A megyei sajtóban szeptember 2-án megjelent Meg kell hallgatni az egyszerű embereket című sajtónyilatkozatában Dandé Judith, Szalacs község néppártos polgármesterjelöltje beszél a község ügyes-bajos dolgairól, az egyszerű emberek hétköznapi gondjairól, saját választási programjáról, polgármesteri, illetve tanácsosi terveiről. Mindezt kulturált hangnemben, személyeskedés nélkül teszi, megadva a korteskedés módját.
Horváth Béla, Szalacs község RMDSZ-es polgármestere nem hagyta szó nélkül (Könnyen ígér az, aki tudja, hogy sosem kell majd betartania – szeptember 7.) és durva, a Szövetségre jellemző agresszivitással reagált a sajtóanyagra, mely írásban a nyegle személyeskedéstől, a fölényes arroganciáig minden eszközt bevet pártja már jól ismert arzenáljából, abban a stílusban, mely évtizedek óta bevett gyakorlat minden hozzá hasonló tulipános elöljárónál, és melynek köszönhetően az elmúlt évtizedekben az RMDSZ elvesztette választóinak nagy hányadát.
Dandé Judith, a Néppárt polgármesterjelöltje úgy érezte joga van a válaszadásra, azonban a szóban forgó megyei sajtóorgánum ezt figyelmen kívül hagyta. Az Érintő hírportál helyt ad a replikának:
Aki ellenfelét nem tiszteli, nem tiszteli szavazóit sem
Csodálkozva, de végső soron nem meglepve olvastam Horváth Béla polgármester sorait a Bihari Naplóban, melynek minősíthetetlen hangneme és csúsztatásai szomorúsággal töltenek el. Felszólítanám a bocsánatkérésre, ha nem tudnám, hogy fölösleges. A stílus ahogyan rólam beszél nem úriemberhez méltó, nem egy olyan vezetőről árulkodik aki magabiztos, inkább úgy tűnik mintha egy morcos kisfiú lenne aki megsértődött, és dühében vagdalkozik. Meglep az is, hogy bokros polgármesteri teendői közepette talált időt arra, hogy meghazudtoljon egy családanyát, akiről semmi rosszat nem tud mondani. Ez nem tudom menyire vett jó fényt önre, mint vezetőre.
Én a sajtónyilatkozatomban nem említettem sem a tisztelt polgármester urat, sem pedig a pártot amelyiknek tagja, nem sértő szándékkal nyilatkoztam, inkább a hétköznapi problémákra próbáltam rámutatni, amik igenis léteznek településünkön. Az ön által jegyzett írás azt sugallja a választók felé, mintha egy unatkozó kislány lennék, aki beleszól a felnőttek dolgába. Talán ha a község lakói elmondhatnák problémáikat egy-egy falugyűlésen – ha lenne olyan -, a polgármester úrnak nem lenne új néhány általam említett probléma.
A magyarok állítólagos megosztásáról, amit minden videó üzenetében szajkóz, annyit szeretnék megjegyezni, hogy van olyan helyi lakos, aki az én jelöltségemet támogatja, és van olyan, aki az önét. Nem értem ez miért bűn, hiszen ha jól emlékszem, ez a demokrácia lényege, és a kommunista diktatúra uralma alatt volt utoljára olyasmi, hogy csak egy párt létezhetett. Ön talán ezt az időszakot kívánja vissza? Vagy talán fél egy olyan kihívótól, akiről széltében-hosszában terjeszti, hogy semmi esélye nincsen? Büszkén vállalom azt, hogy 12 évvel ezelőtt a néhai Szabó István tanár úr unszolásara az RMDSZ színeiben indultam önkormányzati képviselőjelöltként. Ezt emelt fővel vállalom, cseppet sem szégyellem, de nem szeretném egy tiszteletre méltó ember nevét belekeverni a mostani kampányba, ezért önt is arra kérem, ne az én múltamat elemezze, hanem saját teljesítményét. Jó lenne ha Szalacs község lakosainak érdekében ezt a sárdobálást és pocskondiázást befejezné, mert a választások után együtt kell majd képviselnünk a magyar embereket, azok pártszimpátiájára való tekintet nélkül.
Ha esetleg úgy dönt a kedves polgármester úr, hogy a rágalmak és a sárdobálás, valamint a pletyka és a megfélemlítés módszerét választja egy korrekt, csendes kampány helyett, én átgondolnám az ön helyében a dolgot, mert a magyar emberek képviselete nem erről kell szóljon. Azért pedig hogy szeretném fiataljainkat itthon tartani, időseinket támogatni, közösségünket felvirágoztatni, még öntől sem fogok sem engedélyt, sem elnézést kérni.
Dandé Judith, az Erdélyi Magyar Néppárt szalacsi szervezetének polgármesterjelöltje
