Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatai előtt is tisztelegtek október 24-én délelőtt a nagyvárad-réti református egyházközségben, az éppen 65. évvel ezelőtt felavatott templomban és annak udvarán.
A rendes vasárnap délelőtti istentiszteleten Pálfi József parókus lelkész, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora hirdette Isten igéjét. A Csillagocska néptáncegyüttes néhány tagja az évfordulóhoz illő rövid műsort adott a templomban, miután az igehirdető örömmel jelentette be, hogy a világjárvány ellenére idén is sikerült megrendezni az elmúlt napokban a Csillagocska Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozót, még ha családiasabb léptékekben is, s ez már a 19-ik volt.
Elhangzott az is, hogy az 1944-ben a „felszabadító” nyugati szövetséges légierő által lebombázott réti imaház helyére 1956-ra sikerült csak templomot építeni, nem akármilyen nehézségek közepette, miközben a gyülekezetszervező és templomépítő lelkipásztor, Szabó Lajos mártírhalált szenvedett a kommunisták munkatáborában. A történelem fintora folytán azon év decemberében avathatták fel templomukat a rétiek, alig egy hónappal a magyar forradalom és szabadságharc leverése után. Való igaz, az erdélyi megtorlások csak a következő évben kezdődtek meg azok ellen, akiket az 1956-os események megérintettek. Így lettek meghurcolva a Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetségének tagjai és szimpatizánsaik is, akiknek tiszteletére 2015-ben emlékkövet állítottak a réti parókia udvarában. Az egész magyar 1956 emlékének szentelt monumentumot 2006-ban állították ugyanott (Gergely István kolozsvári szobrász, gyergyóújfalusi szürke andezitből kivitelezte Dóczy András csíkszeredai szobrász).
Az emlékezők az istentisztelet után meghallgatták a Váradi Dalnokok rövid műsorát is az udvaron, majd többen egy-egy szál virágot helyeztek el a két emlékmű talapzatán.
