Alapítvány az elszakított magyar területek épített örökségéért
A magyar Országgyűlés elé került egy olyan törvény, amely létrehozna egy, a Kárpát-medence épített magyar örökségének megvásárlását lehetővé tevő alapítvány, alapot. Bencsik János független képviselő arra kérte a kezdeményezőket, hogy a megvásárolt és felújított épületeket időtállóan lehessen megőrizni az elszakított magyarság számára.
Ugyan létezik már egy program, ami arra hivatott, hogy az épített örökséget megőrizze, és habár nem tiszta, hogy mire is lesz elég az új alapítvány szűkösnek tűnő költségvetése (és esetleg milyen forrásból lehet és kell azt pótolni), a törvény mégis minden kétséget kizáróan üdvözlendő, ha átláthatóság, és a időtállóságra való törekvés is társulni fog melléje.
Bencsik János felszólalásában – melynek keretében módosító indítványának beadását is bejelentette – egyértelművé tette, az ügy fontosságát egyetlen magyar képviselő sem vonhatja kétségbe, párthovatartozástól függetlenül. A probléma ugyanis ismert: az utódállamok a legtöbb esetben egyáltalán nem érdekeltek a magyar építészeti örökség megmentésében, és sajnos nagyon sok épület felújítása uniós forrásokból sem megoldható. A képviselő erdélyi példákat is felhozva szemléltette, hogy az enyészet küszöbén áll sok, a magyarság számára fontos építmény.
Ezek megőrzése azonban teljes körű kell, hogy legyen. Egyrészt, nem lehet titok, hogy a kormány mit és miért ment meg a pusztulástól, és miért hanyagol el esetleg más épületeket, tesz le megvásárlásukról. A pénzügyi átláthatóság mellett (a törvény egyelőre éves beszámolási kötelezettséget sem ír elő) pedig az is fontos, hogy a szépen felújított épületek a jövő generáció számára is fennmaradhassanak, azaz húsz-harminc év múlva ne romoljon le megint állapotuk.
Ez pedig – véli Bencsik – úgy oldható meg, ha a megvásárolt és felújított kastélyok, kúriák és egyéb épületek hasznosításra kerülnek. Vagyis a helyi közösség, esetleg kutatóintézetek, vagy a szolgáltatóipar számára is hasznosíthatók lesznek. A megmentett épületeket ugyanis mindenképpen üzemeltetni is kell és szintén fontos szempont, hogy a felújítást és karbantartást kik végzik majd el.
Felszólalásában a független képviselő arra is kitért, hogy a közelmúlt kétségtelen sikerei mellett sajnos negatív példák is léteznek. Megemlítette Hunyadi János nándorfehérvári szobrát, amely amellett, hogy kivitelezésével kapcsolatos kérdéseket is felvet, nem ott lett felállítva és felavatva, ahol a keresztény világ bajnoka végső győzelmet aratta, majd életét vesztette, így igazán méltó emlékműnek sem tekinthető.
(Forrás: Facebook / itthon.ma)
(Címoldalon: csokalyi Papszász-kúria – fotó kastelyerdelyben.ro)
