Hogyan értékeli az aszály okozta károkat Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke?
Az utóbbi évek időjárási tendenciája híven tükrözi, hogy Európában felettébb megnőtt az aszály okozta károk kockázata. Ez a jelenség egyre nagyobb gondokat okoz a mezőgazdaságban, főleg a növénytermesztésben. Az Érmelléken ebben az évben tetőzött az aszály, majd minden növényi kultúránál teljes a csőd – hangoztatják a gazdák.
Az idei nyár az átlagnál is szárazabb volt, százéves meleg rekordok dőltek meg. A hőségnapok és csúcshőmérsékletek száma jóval meghaladta a sokéves átlagot. Erdély egyes területein voltak ugyan esőzések sőt, komoly károkat okozó viharok is, azonban a 2015-ös év időjárását a kiadós csapadék hiánya jellemezte. A Partiumban, ezen belül az Érmelléken is jelentős károkat okozott az aszály, főleg a nem öntözött kukorica, napraforgó, illetve gyümölcsösök esetében. Még a kifejezetten meleget kedvelő dinnye sem hozott semmilyen hasznot – panaszkodtak az érmelléki gazdák.
Európai viszonylatban az aszály a gabonatermést érintette legkevésbé, viszonylag itt tapasztalható a legkisebb veszteség.
A pusztító szárazságot nemcsak a nagygazdák sínylették meg, de a zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodtak, sőt a borszőlő, illetve a méztermelők is. Borászok állítják, hogy hatalmas mennyiségű szőlőtőke száradt ki idén a csapadékhiány miatt.
A burgonya némelyik helyen még eresztett, de a kukorica, amely szinte az egyik legfontosabb kultúrnövényünk, a legtragikusabb statisztikát mutatja. Az érmelléki gazdák szerint ennek a haszonnövénynek mintegy nyolcvan-kilencven százaléka ment tönkre. A napraforgó és a szója sincs jobb helyzetben.
Romániában amúgy is kevés hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaság támogatására, az unió szinte alig szubvencionálja, kártérítést pedig csak fagykárokra és jégverésre kötnek a termesztőkkel, holott a mezőgazdaságot az aszály sújtja leginkább.
Szárazság idején a talaj, illetve a vetőmag minősége is sokat nyom a latban. Míg megfelelő körülmények között a jó minőségű földterületeken van a legjobb a terméshozam, addig az idei szárazságban az alacsonyan fekvő területek, azaz a nádasok, mocsarak melletti nyirkos földek vetései zöldelltek inkább. A magasabban fekvő földek talaja még éjszaka sem tudott lehűlni –, így alulról befülledt, fentről leperzselődött a termés. Az éjszakai fülledtség és a napon mért 60–70 Celsius fokos forróság, akár tíz nap alatt is képes volt tönkretenni a vetést. Idén pedig többszöri két-három hetes hőség-periódus is előfordult, amely helyrehozhatatlan károkat okozott a földeken.
Az aszály okozta károkat Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke, érsemjéni mezőgazdász értékelte ki. Mint mondta, a család 120 hektáron gazdálkodik, mely terület egyharmada homokföld, ezeken a területeken teljes a kár, a fekete talajon nyolcvan, néhol kilencven százalékban ment tönkre a kukorica. A polgármesteri hivatalokban le lehet ugyan adni a kártérítési igénylést, de az eredmény csak annyira biztos, mint a kutya vacsorája. A 2012-es évi aszálykárt csak 2014-ben kapták meg – hektáronként 100 lejt. Könnyen ki lehet számolni mennyit ért, amikor egy hektárba hozzávetőlegesen két-három ezer lejt fektetnek a gazdák – vetőmag, műtrágya, gyomirtó, egyebek. A három évvel ezelőtti kár mintegy 50 ezer lejre rúgott. Az idei ezt jóval felülmúlja majd.
Ilyen esetekre a mezőgazdasági minisztériumnak vagy az Agrárkamarának létre kellene hoznia egy alapot, amelyből megtéríthetnék a károkat. A vetőmag forgalmazó cégeknél mindenki hitelre, azaz betakarításra vásárolja a vetőmagot. Adósság átütemezése pedig szóba se jöhet. Úgyhogy még fogalmuk sincs, miből fogják kifizetni a tartozást. Abban bíznak, hogy ebben az esztendőben a kormány legalább a földadót elengedi (90lej/ha).
Át kellene állni repcére, szójára, árpára. Ezek a kultúrák nyári betakarításúak. Télen több a csapadék, mint nyáron. Legalábbis az elmúlt évek ezt igazolják. A mezőgazdászoknak is váltaniuk kell. A kukorica csak viszi a pénzt. Előbbiekből viszont tűrhetően ki lehetett gazdálkodni a befektetést és még marad is némi haszon. Tájékoztatót kellene szervezni az érmelléki gazdaegyesületnél az új lehetőségek kiaknázását illetően. Utóbbi egyébként már folyamatban is van. Csak így lehet lépést tartani a klímaváltozással a jövőben – mondta Ványi Attila egyesületi elnök.
Sütő Éva
