Az erdélyi zászló a transzilván európaiságot jeleníti meg
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2017. április 20-án, a déli harangszó felhangzásakor kitűzte nagyváradi képviselői irodájának erkélyére az Erdély-zászlót, a már ott lévő magyar és román forradalmi zászlók, az uniós, a székely és a partiumi lobogók mellé.
A kitűzést megelőzően rövid sajtótájékoztatót tartott Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökének társaságában, hangsúlyozva: ezek a zászlók senki ellen, hanem „csak magunk miatt lengnek”. A demokrácia, a szabadság és az egység üzenetét közvetítik, pozitív európai gondolatok jegyében. Gazdag szimbolikájuk a kontinens és országai, valamint régiói szintjén az európai népek, magyarok és románok, székelyek és partiumiak összetartozását, egyedi és közös, sajátos és egyetemes identitását és értékeit hivatott megjeleníteni.
A ma helyére került Erdély-zászló – európai minta szerint – a sokféleséget hivatott hirdetni az egységben és az egységet a sokféleségben. Ugyanakkor a regionális identitás erős kifejezője, akárcsak a székely és a partiumi zászló. A különféle identitások ellen manapság összehangolt támadás zajlik kontinentális szinten, a migrációs nyomás ennek a fegyverneme. Az Európára zúduló, fenyegető tömegek a nemzeteket és nemzetállamokat, a történelmi régiókat, a hagyományos, közös gyökerű kultúránkat veszélyeztetik – hívta fel a figyelmet erdélyi képviselőnk.
A továbbiakban szó esett a román hatóságok által indított „zászlóháborúról”, a lobogók kitűzésének indítékairól és üzeneteiről, a romániai államreform szükségességéről – a decentralizációtól a regionalizáción át a föderalizációig, különös tekintettel az autonómiaprogramokra. Tőkés László megerősítette: mindezen politikai törekvéseket ő és társai a nemzeti megbékélés és egyetértés szellemében képviselik, például az Erdély-zászlót felemelve, ami nem elválasztja az erdélyi népeket, hanem ugyanazon transzilván identitás jegyében reprezentálja őket. Hasonlóképpen ezen együttérzés és megbékélés jegyében emlékezünk kegyelettel a köröstárkányi ártatlan magyarokra, akiket 98 évvel ezelőtt meggyilkoltak a bevonuló román félkatonai alakulatok – mondotta a püspök, hozzátéve: Nagyváradnak az egy nappal később bekövetkezett békés román megszállását a történelem alakulásának tényeként kell kezelni és elfogadni. Újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy az erdélyi zászló mai kitűzése ez utóbbi évfordulóval bármi összefüggésben lenne, azt viszont elismerte, hogy a gesztus egyfajta szolidaritás azokkal a kolozsvári fiatalokkal, akiket a magyar nemzeti ünnepen vegzáltak a hatóságok ezen lobogó miatt.
Csomortányi István a jelenlévő – főként román – újságíróknak dokumentumok felmutatásával beszélt az Erdély-zászló történetéről és szimbolikájáról, eloszlatva több tévhitet is, megerősítve: e jelkép alkalmas közös erdélyi identitásunk megjelenítésére – közölte Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
N Y I L A T K O Z A T
Az erdélyi zászló európai üzenete
„Új zászló leng most itt közöttetek,
Senki ellen – csak magunk miatt.”
(Reményik Sándor)
Közel három éve tart az a zászlóháború, melyet a román hatóságok vívnak ellenünk, a nagyváradi európai parlamenti irodám homlokzatára kitűzött zászlók eltávolítása céljából.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt 2014 júniusában a Székelyföld iránti szolidaritásból és a közösségi jelképükkel szemben folytatott hajtóvadászat elleni tiltakozásból tűzte ki a székely zászlót az irodaépületre.
Európa egységének és sokféleségének jegyében 2014 szeptemberében az Unió lobogója került melléje, majd az 1956-os magyarországi szabadságharc és az 1989-es romániai forradalom jelképeiként – októberben, illetve decemberben – a magyar és a román lyukas zászlók felvonásával hívtuk fel a figyelmet a kommunista diktatúra megbuktatása által kivívott szabadságra és az erdélyi magyarság jogos követeléseire. 2015 decemberében a Székelyföld zászlaja mellé a partiumi lobogót is kihelyeztük, mindkét régió jogos és demokratikus önrendelkezési törekvései kifejezéseképpen.
A kitűzött zászlók senki ellen, hanem csak magunk miatt lengnek – amint a költő mondja. Gazdag szimbolikájuk senki ellen nem irányul, hanem a kontinens és országai, valamint régiói szintjén az európai népek, magyarok és románok, székelyek és partiumiak összetartozását, egyedi és közös, sajátos és egyetemes identitását és értékeit hivatottak megjeleníteni.
Ehhez hasonlóan a ma helyére kerülő Erdély-zászló – európai minta szerint – a sokféleséget hivatott hirdetni az egységben és az egységet a sokféleségben. Erdélyi románok, magyarok, németek és más etnikai közösségek hagyományos együttélését és összetartozását, nemzeti és vallási gazdagságát és kölcsönös toleranciáját – a komplementaritás elvének megfelelően. Beszédes körülmény, hogy a történelmi erdélyi zászló egyes elemei Románia jelenlegi címerébe is beépültek. Amikor erdélyi magyar ifjak kolozsvári nemzeti ünnepünkön magasba emelik – ezért nem zaklatást és csendőrségi bírságot érdemelnek, hiszen a zászló értelemszerűen Erdély egész népét, ezenképpen a többségi román közösséget is maga alatt egyesíti. Éppen ezért képtelen aberráció azt állítani, hogy közös erdélyi identitásunk hordozója „gyűlöletkeltésre és diszkrimináció generálására alkalmas szimbólum” – amint ezt az ügyben eljáró rendészeti erők képviselői állították.
Az Erdélyi Magyar Néppárt programja 2012-ben Románia föderális átalakítását hirdette meg. A föderalizmus az ország autonóm régióinak az önkormányzatát jelenti. A nemzetek és a régiók Európájában Erdély egy történelmi nagyrégió, mely Munténiához és Moldovához hasonlóan államszervezeti és közigazgatási téren is a saját önrendelkezési jogainak gyakorlására hivatott. Az erdélyi zászló – szélesebb összefüggésben – ezt a transzilván európaiságot jeleníti meg.
Csak remélni merjük, hogy perbe fogott zászlóinkkal előbb-utóbb már nem kell az Európai Emberi Jogi Bíróságra járnunk, hanem az egész kontinensünket fenyegető mostani válság közepette végre együtt emelhetjük a magasba szuverén országaink, önálló régióink, Erdély és Európa lobogóit.
Nagyvárad, 2017. április 20.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke
