Az észak-bihari szemétszállítás keserveiről
Mint ismeretes, a 101 közigazgatási egységéből álló ADI Ecolect Bihor és a SC AVE Bihor SRL szerződéséből adódóan az AVE szemétszállító cég Belényes, Szalonta, Érmihályfalva, Székelyhíd és Margitta térségeket szolgálja ki.
A szelektív válogatás még mindig feladja a leckét a lakosságnak (sem a szemétválogatás módjával, sem az öt fajta hulladékra kijelölt elszállítási napokkal nincsenek még tisztában), ugyanakkor a cég se igen könnyíti meg a szerződött felek helyzetét, ugyanis megesik, hogy hiába teszik ki az emberek a kijelölt napokon az ilyen-olyan színű veder nagyságú „kukákat” ugyanúgy viszik be este, ahogyan kitették. Egyszóval maga a cég sincs a helyzet magaslatán.
A mihályfalvi háztartások 28 lejes alapcsomagban szerződtek le a céggel, amelyet akkor is ki kell fizetni, ha egyáltalán nem kapnak érte szolgáltatást.
Székelyhídon személyre szabott 12 lej az alapdíj, amelyet be kell szorozni az egyháztartásban élő személyek számával, ezt a díjat is ki kell fizetni akkor is, ha van elszállítandó hulladék és akkor is, ha nincs. Ugyanakkor, mint Béres Csaba polgármester mondta, a díjban benne van minden szétválogatott hulladék, fajtánként 40 kilogrammig. A többlet után fizetni kell az alapdíjon felül is.
Mihályfalván is sokallják az alapcsomagért fizetendő tarifát, főleg, ha nem is tesznek ki szemetet, vagy ha kiteszik, nem kerül elvitelre. Székelyhídon azonban egy öt-hat tagú családnak már bizony megviseli a pénztárcáját főleg, hogy az említett érmelléki kisvárosokban nincsenek munkahelyek.
Béres azzal magyarázza a személyre szabott 12 lejt, hogy kevés háztartásban él két-három lakosnál több, sőt sok a magányos idős ember, nekik akartak kedvezni ezzel a változattal (az AVE cég két lehetőséget ajánlott: a személyre illetve a háztartásra szabottat). Bár a kisváros és a hozzátartozó öt falu lakossága zömében roma származású, akik köztudottan nagy létszámú családokat alkotnak, tetemes részük pedig szociális segélyből él, elképzelhetetlen, hogy ki tudnák fizetni ezt a szolgáltatást.
Bár az EU kötelez minden tagországot a szemétválogatásra, a székelyhídiak havi jövedelme (már akinek van ilyen) nem bírja el még az öttagú családra szóló havi 60 lejt sem, az orbitális villanyszámlák és egyéb fizetnivalók mellett. Ugyanebben a helyzetben vannak a mihályfalviak is.
Ugyanakkor idekívánkozik az is, hogy csak gyűlik és gyűlik a városok határában, parkjaiban a szemét, mivel a szerződésekben meghatározott alapdíjat sem tudják kifizetni az EU-s jövedelmekhez viszonyított minimális bérezésből, nyugdíjból vagy leginkább a semmiből, annál is inkább, mivel az Érmelléken már csak az idős, nyugdíjas korosztály maradt. Persze vannak, akiknek ez nem pénz (vállalkozók, állami költségvetésből élők), de a még itthon maradottak zömét nem ők alkotják.
Végezetül pedig, ahogyan említettem, az AVE felületes munkája sem könnyíti meg a lakosság dolgát, így sok víz le fog folyni még a Mókán és a Cser patakon, amíg a helyükre rázódnak a dolgok.
Vannak még az AVE szolgáltatásainak kényesebb vetületei is, amelyre hamarosan visszatérünk.
Sütő Éva
